Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit a párt Berlinben rendezett kampányzáróján 2021. szeptember 24-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A tüntetések nyomán növekszik az AfD népszerűsége: egyre többen lépnének be a pártba

Tízezrek tüntettek a hét végén is több német városban a szélsőjobboldal, illetve a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen, de a tiltakozások ellenére a párt állítása szerint tovább növekszik tagjainak száma.

Az idei esztendőt választási szuperévnek tekintik Németországban is: a júniusi európai parlamenti választások után ősszel három tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartanak választásokat. Mindez az elemzők szerint rendkívüli hangulatfelmérés lehet a jövő őszi országos választások előtt.

A tíz évvel ezelőtt alakult AfD támogatottsága az elmúlt években rohamosan emelkedett.

2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol a szavazatok 12,6 százalékával a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Népszerűségének növekedését mindenekelőtt a liberális bevándorlási politika elleni fellépésének köszönhette, különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben támogatottsága, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is. Támogatottságát jelzi, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint a németek többsége arra számít, hogy az idei esztendőben a párt először immár tartományi miniszterelnököt is adhat.

Az AfD január elején jelentette be, hogy a párt tagjainak száma a múlt évben 11 ezerrel nőtt, a taglétszám immár meghaladta a 40 ezret. A Der Spiegel ugyanakkor az elmúlt napok pártellenes tüntetései nyomán azzal kapcsolatban kért felvilágosítást, hogy január óta miként alakult az AfD támogatottsága. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldal elleni tüntetések csak ösztönöztek a párthoz történő csatlakozásra.

Az AfD hivatalos válasza szerint a január 1. és 25. közötti időszakban több mint 2500-an jelentkeztek a pártba.

A Der Spiegel mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az országos tiltakozások, illetve az azokról szóló híradások inkább arra késztették az AfD-vel régóta szimpatizáló embereket, hogy " hivatalosan" is csatlakozzanak a párthoz. A lap szerint mindez egyfajta "elsődleges hatás".

Az AfD adatai szerint csak január 20. és 24. között napi 137-202 tagfelvételi kérelem érkezett. A Der Spiegel mindebből arra következtetett, hogy a tagság amúgy is számottevő növekedése 2023 második fele óta különösen erőteljesen folytatódott. A taglétszám növekedését jelzi, hogy 2023 tavaszán az AfD szóvivője 29 180 tagot említett.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a hét végén azt állította, hogy az AfD-nek még további 8000 feldolgozatlan tagsági kérelemmel rendelkezik. Ezek kezelésére további munkatársalkat igyekszik alkalmazni. Ugyancsak az újság értesülése szerint a párt vezetése az év végére 50-60 ezer fő közötti taglétszámot remél.

Ha ez valóban megtörténik,a párt tagjainak száma még mindig jelentősen elmaradna a többi parlamenti párt taglétszámától. A kisebb pártok közül a szabad demokrata FDP a múlt év végén 71 820 taggal rendelkezett, több mint négyezerrel kevesebbel, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×