Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit a párt Berlinben rendezett kampányzáróján 2021. szeptember 24-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A tüntetések nyomán növekszik az AfD népszerűsége: egyre többen lépnének be a pártba

Tízezrek tüntettek a hét végén is több német városban a szélsőjobboldal, illetve a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen, de a tiltakozások ellenére a párt állítása szerint tovább növekszik tagjainak száma.

Az idei esztendőt választási szuperévnek tekintik Németországban is: a júniusi európai parlamenti választások után ősszel három tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartanak választásokat. Mindez az elemzők szerint rendkívüli hangulatfelmérés lehet a jövő őszi országos választások előtt.

A tíz évvel ezelőtt alakult AfD támogatottsága az elmúlt években rohamosan emelkedett.

2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol a szavazatok 12,6 százalékával a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Népszerűségének növekedését mindenekelőtt a liberális bevándorlási politika elleni fellépésének köszönhette, különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben támogatottsága, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is. Támogatottságát jelzi, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint a németek többsége arra számít, hogy az idei esztendőben a párt először immár tartományi miniszterelnököt is adhat.

Az AfD január elején jelentette be, hogy a párt tagjainak száma a múlt évben 11 ezerrel nőtt, a taglétszám immár meghaladta a 40 ezret. A Der Spiegel ugyanakkor az elmúlt napok pártellenes tüntetései nyomán azzal kapcsolatban kért felvilágosítást, hogy január óta miként alakult az AfD támogatottsága. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldal elleni tüntetések csak ösztönöztek a párthoz történő csatlakozásra.

Az AfD hivatalos válasza szerint a január 1. és 25. közötti időszakban több mint 2500-an jelentkeztek a pártba.

A Der Spiegel mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az országos tiltakozások, illetve az azokról szóló híradások inkább arra késztették az AfD-vel régóta szimpatizáló embereket, hogy " hivatalosan" is csatlakozzanak a párthoz. A lap szerint mindez egyfajta "elsődleges hatás".

Az AfD adatai szerint csak január 20. és 24. között napi 137-202 tagfelvételi kérelem érkezett. A Der Spiegel mindebből arra következtetett, hogy a tagság amúgy is számottevő növekedése 2023 második fele óta különösen erőteljesen folytatódott. A taglétszám növekedését jelzi, hogy 2023 tavaszán az AfD szóvivője 29 180 tagot említett.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a hét végén azt állította, hogy az AfD-nek még további 8000 feldolgozatlan tagsági kérelemmel rendelkezik. Ezek kezelésére további munkatársalkat igyekszik alkalmazni. Ugyancsak az újság értesülése szerint a párt vezetése az év végére 50-60 ezer fő közötti taglétszámot remél.

Ha ez valóban megtörténik,a párt tagjainak száma még mindig jelentősen elmaradna a többi parlamenti párt taglétszámától. A kisebb pártok közül a szabad demokrata FDP a múlt év végén 71 820 taggal rendelkezett, több mint négyezerrel kevesebbel, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×