Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit a párt Berlinben rendezett kampányzáróján 2021. szeptember 24-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A tüntetések nyomán növekszik az AfD népszerűsége: egyre többen lépnének be a pártba

Tízezrek tüntettek a hét végén is több német városban a szélsőjobboldal, illetve a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen, de a tiltakozások ellenére a párt állítása szerint tovább növekszik tagjainak száma.

Az idei esztendőt választási szuperévnek tekintik Németországban is: a júniusi európai parlamenti választások után ősszel három tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartanak választásokat. Mindez az elemzők szerint rendkívüli hangulatfelmérés lehet a jövő őszi országos választások előtt.

A tíz évvel ezelőtt alakult AfD támogatottsága az elmúlt években rohamosan emelkedett.

2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol a szavazatok 12,6 százalékával a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Népszerűségének növekedését mindenekelőtt a liberális bevándorlási politika elleni fellépésének köszönhette, különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben támogatottsága, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is. Támogatottságát jelzi, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint a németek többsége arra számít, hogy az idei esztendőben a párt először immár tartományi miniszterelnököt is adhat.

Az AfD január elején jelentette be, hogy a párt tagjainak száma a múlt évben 11 ezerrel nőtt, a taglétszám immár meghaladta a 40 ezret. A Der Spiegel ugyanakkor az elmúlt napok pártellenes tüntetései nyomán azzal kapcsolatban kért felvilágosítást, hogy január óta miként alakult az AfD támogatottsága. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldal elleni tüntetések csak ösztönöztek a párthoz történő csatlakozásra.

Az AfD hivatalos válasza szerint a január 1. és 25. közötti időszakban több mint 2500-an jelentkeztek a pártba.

A Der Spiegel mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az országos tiltakozások, illetve az azokról szóló híradások inkább arra késztették az AfD-vel régóta szimpatizáló embereket, hogy " hivatalosan" is csatlakozzanak a párthoz. A lap szerint mindez egyfajta "elsődleges hatás".

Az AfD adatai szerint csak január 20. és 24. között napi 137-202 tagfelvételi kérelem érkezett. A Der Spiegel mindebből arra következtetett, hogy a tagság amúgy is számottevő növekedése 2023 második fele óta különösen erőteljesen folytatódott. A taglétszám növekedését jelzi, hogy 2023 tavaszán az AfD szóvivője 29 180 tagot említett.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a hét végén azt állította, hogy az AfD-nek még további 8000 feldolgozatlan tagsági kérelemmel rendelkezik. Ezek kezelésére további munkatársalkat igyekszik alkalmazni. Ugyancsak az újság értesülése szerint a párt vezetése az év végére 50-60 ezer fő közötti taglétszámot remél.

Ha ez valóban megtörténik,a párt tagjainak száma még mindig jelentősen elmaradna a többi parlamenti párt taglétszámától. A kisebb pártok közül a szabad demokrata FDP a múlt év végén 71 820 taggal rendelkezett, több mint négyezerrel kevesebbel, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×