Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
Nyitókép: Peter Dazeley/Getty Images

Kiderült, mennyi nyugdíjat kapnak a németek – a magyar idősek irigykednek, de a németek sem boldogok

Nem könnyű a nyugdíjasok jelentős részének helyzete Németországban. Erről tanúskodik a szövetségi statisztikai hivatal most közzétett jelentése arról, hogy az ország összes nyugdíjasának több mint 42 százalékának – több mint hétmillió nyugdíjasnak – havi nettó 1250 euróból (mintegy 478 ezer forint) kell megélnie.

A Dietmar Bartsch baloldali parlamenti képviselő kérésére készített, több portál által ismertetett beszámoló szerint minden negyedik nyugdíjas kevesebb mint ezer eurót kap havonta. A nők aránya ezen a téren is jelentősen magasabb.

A közelmúltban önálló pártként feloszlott Baloldal Pártjának (Die Linke) korábbi frakcióvezetője ezzel összefüggésben Németország "szegénységi bizonyítványáról" beszélt. A képviselő a nyugdíjasokat az infláció fő vesztesének nevezte. Hangsúlyozta, hogy idén tízszázalékos nyugdíjemelésre lenne szükség legalább az infláció kompenzálása érdekében.

A német nyugdíjbiztosító ugyanakkor azzal érvet, hogy a hivatalos statisztika a nyugdíjasok helyzetére vonatkozóan csak korlátozott jelentőséggel bír. A biztosító 2023-as hivatalos adatai szerint 2022-ben Németországban az átlagos bruttó nyugdíj a férfiak esetében 1728 euró, a nők esetében pedig 1316 euró volt. Hivatkozott a kormány idősügyi jelentésére, amely szerint a németországi nyugdíjas házaspárok átlagosan havi 2907 eurós (1,1 millió forint) nettó összjövedelemmel rendelkeznek az öregségi ellátásokból és a többletjövedelemből.

A 65 év feletti egyedülállók körében a férfiak átlagosan 1816 (695 528 forint) a nők pedig 1607 (615 421 forint eurót kapnak.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter egy hétvégi interjúban a Rheinische Post című lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a kormány februárban vitatja meg egy új nyugdíjcsomag tervezetét. "Stabilizáljuk a nyugdíjat, és biztosítjuk a megfelelő szintet" – hangoztatta a politikus, és ezzel kapcsolatban a bérekhez viszonyítva a 48 százalékos nyugdíjszintről beszélt.

A törvényes nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65 évről fokozatosan 67-re emelik. Szakértők szerint ez azonban nem lesz elegendő a nyugdíj hosszú távú finanszírozásához.

Címlapról ajánljuk
Drága tankolás, olcsóbb jövő, avagy az olajsokk igazi hatása

Drága tankolás, olcsóbb jövő, avagy az olajsokk igazi hatása

A benzinár-emelkedés elsőre egyszerű pénztárcasokk, hiszen többet fizetünk ugyanazért. Valójában azonban mélyebb gazdasági átrendeződés zajlik. Az ársokk nemcsak fájdalmat okoz, hanem döntésre kényszerít, és ezzel felgyorsítja a technológiaváltást. Ami tegnap még alternatíva volt, ma már racionális választás.

Már fél tucatnál is több önkormányzat mondott nemet a régi kormánynak

Több hazai önkormányzat – köztük Budapest, Ajka, Érd, Kispest, Nagykanizsa, Orosháza, Szentes, Szolnok – megtagadta a szolidaritási hozzájárulás április közepén esedékes részletének befizetését. A városvezetők a döntést a túlzott állami elvonásokkal és a települések működőképességének megőrzésével indokolták.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Mára virradóra az orosz erők közel 20 alkalommal támadták Dnyipro három járását drónok és tüzérség bevetésével, ezt Olekszandr Hanzsa, a megye katonai közigazgatási vezetője közölte. Egy ember megsebesült. Hanzsa szerint Nyikopol járásban a támadások célpontjai Nyikopol, Cservonohrihorivka, Mirove és Pokrovszk települések voltak. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is hatalmas dróntámadás érte az Ukrinform tudósítása szerint, itt robbanásokat hallottak, és drónbecsapódásról is érkeztek jelentések. A lezuhant drón két lakóházban és egy oktatási intézményben okozott károkat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, Moszkva "pozitívan értékeli az isztambuli tárgyalások újraindításának lehetőségét", azonban a "tárgyalások újraindításának kérdése nem az elsődleges prioritásunk". Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×