A mozdonyvezetők váltották fel a német gazdákat szerdán kezdődött rendkívüli sztrájkjukkal. Míg a gazdák két héttel ezelőtt az egész országban az utakon bénították meg a közlekedést, kora reggeltől a vasúti forgalom bénult meg szinte egész Németországban. A rövidebb munkaidőért és közvetve magasabb bérért zajló, hat napra tervezett munkabeszüntetés az eddigi leghosszabb a német állami vasút, a Deutsche Bahn (DB) történetében.

A jelek szerint a mostani munkabeszüntetés megosztja a politikusokat, de nem úgy, ahogy a gazdák tiltakozása idején. Akkor ugyanis a kormánypártok, azaz a szociáldemokraták, a zöldek és a szabad demokraták tűntek hajthatatlannak, míg a konzervatív ellenzék a tiltakozók pártjára állt. Ezúttal azonban nem ilyen egyértelmű a képlet.

Miközben egyes konzervatív és kormánypárti politikusok a sztrájkjog korlátozását vetették el, Olaf Scholz kancellár kiállt annak érinthetetlensége mellett. A szociáldemokrata kormányfő nyilatkozatában elutasította a sztrájkjogot biztosító törvény módosítására vonatkozó javaslatokat.

"A szakszervezetek alapítása és a munkavállalók jogainak biztosítása érdekében való fellépés az alkotmányban a legszilárdabban módon rögzített. Olyannyira szilárdan, hogy azt nem lehet egyszerűen eltörölni, még törvény alapján sem"

– hangsúlyozta Olaf Scholz, ugyanakkor arra szólította fel a sztrájkolókat, hogy az alkotmány biztosította jogukkal "bölcsen" éljenek.

Keményebben fogalmazott ugyanakkor a legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője, szerinte ha hamarosan nem születik megállapodás, akkor meg kell vitatni, miként lehet visszatérni az "arányossághoz" a jelenlegi munkaügyi vitában.

A konzervatív ellenzéki CDU elnöke, Friedrich Merz közvetve szintén a változtatások mellett foglalt állást. A pártelnök szerint a mozdonyvezetők szakszervezete által kezdeményezett munkaügyi vita bizonyítja, hogy a szociális partnerség csak akkor működik, ha "minden érintett fél önmérsékletet" tanúsít. Ellenkező esetben a rendszert fenyegeti veszély – fogalmazott konzervatív politikus.

A legkeményebben ugyanakkor korábban a szabad demokrata közlekedési miniszter nyilatkozott. Volker Wissing azt hangsúlyozta, hogy "zéró megértéssel" viszonyul a szakszervezeti követelésekhez.

A Deutsche Bahn legújabb, kedd esti ajánlatát a szakszervezet vezetősége nem fogadta el, és ennek nyomán kezdődött meg az időtartamot tekintve új rekordot jelentő, jövő hétfőig tartó sztrájk. A szakszervezet követelése az, hogy a heti munkaórák számát 38 óráról 35-re csökkentsék változatlan bérek mellett. A vasúttársaság ezt elutasította, ehelyett azt javasolta, hogy 2025 januárjától heti egy órával, a jelenlegi 38 óráról 37 órára mérsékeljék a heti munkaórák számát, továbbá ajánlatot tett 4,8 százalékos béremelésre augusztustól és egy további 5 százalékosra 2025 áprilisától.