Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Mélyen megrepedt úttest egy megdőlt lakóház közelében az Isikava prefektúrában lévő Kanazavában 2024. január 2-án, egy nappal a Japán középső részét megrázó, 7,6-os erősségű földrengés után. Az első rengést több utórengés követte: összesen huszonegy, négyesnél nagyobb erősségű földmozgást észleltek. A szigetországban szökőárriadót adtak ki.
Nyitókép: MTI/EPA/Franck Robichon

Harangi Szabolcs: még nincs vége a japán rémálomnak

Nagy erejű, 7,6-os erősségű földrengés rázta meg hétfőn Japán középső részét. A legfrissebb jelentések szerint közel 50 halálos áldozatot követelt a katasztrófa, a mentés és a károk felmérése azonban még tart. A vulkanológus szerint a japán földrengés azt igazolja, hogy a természeti veszélyeket megakadályozni ugyan nem lehet, de ha a társadalom felkészült, akkor a károk mérsékelhetőek.

A Noto-félszigeten 2020 ősze óta több mint 15 ezer, vagyis hetente 80-90 földrengést észleltek, 2023 májusában az egyik például 6-os erősségű volt. Tavaly a japán szakemberek egy tanulmányban már előrevetítették egy akár 7-es erősségű földrengés lehetőségét is, ez most be is következett – idézte fel Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Megfogalmazása szerint a földrengés furcsa helyen történt, nem ott, ahol a kőzetlemez alábukása történik, hanem a másik oldalon, tehát egy úgynevezett reverz, azaz egy feltolódásos elmozdulással járt, és ez – valamint a sekély mélység – volt az oka annak, hogy szökőár is kialakult. A vulkanológus hangsúlyozta:

a 7,6-es erősség mellett a földrengés intenzitása is kiemelkedő volt, majdnemhogy a legmagasabb, 9-es, 10-es intenzitást érte el, és körülbelül másfél millió embert érintett közvetlenül.

Harangi Szabolcs szerint az áldozatok végleges számáról, illetve a károk mértékéről még korai beszélni, mert „még nincs vége”, hiszen erős utórengések tapasztalhatók, amik a meggyengült épületeket tovább károsítják.

Az viszont, hogy a törökországi vagy a szíriai földrengésekhez képest ez az esemény kevesebb áldozatot követelt, Harangi Szabolcs szerint az építészeti előírások szigora és betartása mellett a lakosok felkészítésének és hozzáállásának eredménye. Mint mondta, Japánban amikor bekövetkezik egy földrengés, arról rögtön vészjelzést kapnak SMS-ben az emberek, akik azonnal elhagyják az épületeket, de például a vonatforgalom is egyből leáll. „Bár vannak épületek kártyavárszerűen összedőlve, mégis, egy ekkora erősségű földrengés esetében azért sokkal súlyosabb károk is keletkezhettek volna” – jegyezte meg.

A lakosok ráadásul nemcsak hogy a szabad ég alatt töltik az éjszakákat, hanem igyekeznek szökőármentes területekre menni. A földrengést követő cunami egyébként egyelőre kisebb volt a vártnál, de nem kizárt egy újabb szökőár sem, vagyis egy folyamatban lévő veszélyhelyzetről beszélhetünk - ismételte meg Harangi Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×