eur:
414.38
usd:
392.27
bux:
79173.14
2024. december 7. szombat Ambrus
Nyitókép: Pixabay

Demkó Attila az Arénában: Ukrajna EU-csatlakozása még évtizedes távolságban lehet

A geopolitikai szakértő szerint Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozás jelenleg inkább reményt adó jövőkép, míg Oroszország sokkal többet el tudott volna érni gazdasági eszközökkel az agresszió helyett. Demkó Attila volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a jelenlegi háborús helyzetben reményt és támogatást jelenthet Ukrajnának, hogy megkezdődnek a tárgyalások az uniós csatlakozásáról. Demkó Attila ugyanakkor hozzátette: a realitás az, hogy még hosszú évekbe telhet, mire Ukrajna ténylegesen EU-tag lesz.

Mindenképpen hangulatjavító hatású, hiszen az utóbbi hetek-hónapok nem az ukrán sikerekről szóltak - mondta az ukrán EU-csatlakozási tervek kapcsán Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, az emberekben csökkent a bizalom Ukrajna győzelmében, pedig eddig erősen hittek benne.

"Ebben a szürke és sötét időszakban, amiben Kijev most van, mindenképpen jó hír, és

előrelépésként tudja eladni az ukrán kormányzat,

a valóságban azonban egy nagyon hosszú folyamat kezdete"

- tette hozzá.

Úgy véli, az ukránok már ma szeretnének az Európai Unió tagjai lenni.

Ukrajna a 2000-es években még egyáltalán nem ebbe az irányba indult.

A NATO csak a 2014-es első orosz agresszió után lett népszerűbb, addig körülbelül 20-30 százalék támogatta, ez azonban mostanra megváltozott. Ennek oka egyrészt a második orosz támadás, valamint az, hogy az ukránok is látják, mennyivel jobb az élet Európában.

Azt azonban hozzátette a szakértő, hogy amíg aktív fegyveres konfliktus van az országban, a csatlakozás nem fog bekövetkezni. Erre akkor lehet esély, ha legalább befagyott háborúról beszélhetünk, mint például Ciprus esetén, amely az éles harcok lezáródása után évtizedekkel lett uniós tag. Vagyis úgy véli, az ukrán csatlakozás még a távoli jövő kérdése.

Magyarázata szerint egy ilyen rossz helyzetben, amilyenben most Ukrajna van, azaz bármikor szünetelhetnek a közművek egy-egy orosz támadás után, inkább a remény az úr, mint a racionalitás. Annak a reménye, hogy az EU segít, pénzt és fegyvert ad, és talán egy nap Ukrajna is tag lehet. Úgy fogalmazott, különösen Nyugat-Ukrajnában jelenti mindez annak a reményét, hogy Oroszország sosem fogja átvenni teljesen az uralmat az ország felett, amit az oroszok valószínűleg célul tűztek ki. Hozzátette, Kelet-Ukrajnában ez eddig nem volt akkora probléma, bár azóta ott is változott az attitűd Oroszországgal kapcsolatban.

Demkó Attila úgy véli, az orosz vezetés nem foglalkozik az EU-s csatlakozási folyamatokkal, nemigen reagáltak rá. Oroszország katonai győzelemre törekszik, Vlagyimir Putyin is erről beszélt, szóba sem hozta az Európai Uniót. Elmondta, az oroszok tudják, hogy a csatlakozás évtizedek múlva lehet realitás, nem öt vagy tíz éven belül.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint nem fenyegeti a felbomlás veszélye Oroszországot, ugyanakkor az Ukrajna ellen indított háború miatt a gazdasági fejlődése lelassult.

Demkó Attila szerint

Oroszország akkor járt volna jól, ha sokkal finomabb módszerekkel próbálkozott volna Ukrajna orosz érdekszférán belül tartásával,

azonban ez a hajó már elment. Oroszországnak itt marad ez a "nyílt seb", amibe további erőforrásokat kell pumpálni, holott már eddig is rengeteg erőforrást elnyelt. A különleges műveleti katonák, speciális légideszantosok nem pótolhatók egy-két év alatt, ráadásul a korszerű eszközök egy jelentős része is elveszett, mindezt 5-10 év lesz az orosz hadiiparnak újratermelni. Elmondta, bár Oroszország hadiipara fellendült, és alábecsültük az oroszokat, azért ezeket a veszteségeket időbe telik majd pótolni.

A szakértő arra is kitért, hogy más veszteség is érte Oroszországot: bár a vele szemben hozott szankciókat sikerült valamilyen mértékben megkerülnie, az a pénz, amit eddig a háborúra költött, hatalmas lehet. A megsemmisült eszközök, a lőszer, amit felhasználtak, sosem jön már vissza. És az oroszoknak, mint minden olaj- és gáztermelő országnak, a következő 10-20 év során egy új modellt kellene kialakítania, hiszen két évtized múlva a fosszilis energiahordozók már nem annyit fognak érni, mint most. Véleménye szerint Oroszországra nézve ez is egyfajta stratégiai vereség, hiszen

használhatta volna ezeket az erőforrásokat a gazdasága fejlesztésére, egy modern Oroszország kialakítására, ehelyett háborút indított,

amit teljesen nem tud megnyerni.

A szankciók megkerülése kapcsán a geopolitikai szakértő hozzáfűzte, nem tudjuk, mikor fognak véget érni. És bár Oroszország megkerülte a szankciókat, azonban nem mindegy, milyen áron. Példája szerint amikor egy harmadik félnek, például Kínának adja el a gázt, a kínaiak nagyon jól tudják, hogy azt az erőforrást nem tudja Európába eladni és úgy fognak tárgyalni, ez pedig sokba kerül az oroszoknak. Ugyanígy, amikor India vásárolja a gázt, a rúpia nem biztos, hogy annyit ér, mint a dollár.

Az egy "nyugati rózsaszín illúzió" volt, hogy vereség esetén Oroszország felbomlik. Hozzátette, májusban a GLOBSEC-fórumon több előadáson is szó volt erről, komoly viták folytak az Orosz Konföderáció felbomlásáról, holott ez nevetséges.

Úgy fogalmazott: Oroszország itt lesz, és egy olyan erőt fog képviselni, amivel számolni kell. Azt is mondta, hogy az Egyesült Államok 10 év múlva már nem biztos, hogy ugyanitt tart majd, és akkor leomlik Európa védőkerítése, az EU pedig önmagában gyenge. Kifejtette, Oroszország mindenképpen fejlődik a háborúval, azonban, ha nem lépte volna meg, sokkal többet el tudott volna érni gazdasági eszközökkel, nem szorult volna be Kína, sőt, bizonyos értelemben akár India alá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rudolf Péter: a shakespeare-i tükör folyamatosan itt van az orrunk előtt

Rudolf Péter: a shakespeare-i tükör folyamatosan itt van az orrunk előtt

Szombaton mutatják be a Pesti Színházban Spiró György Az imposztor című komédiáját, amely az ősbemutató után több mint negyven évvel új befejezést kapott. A főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lép színpadra. Az előadásról Rudolf Péter rendező beszélt az InfoRádióban.

Jelentősen emelkedhet Paks II ára, de ehhez újra kell nyitni a szerződéseket

Az infláció, az ellátási láncok sérülése, megszakadása, az építőanyag-költségek emelkedése és még sok más tényező befolyásolhatja a paksi atomerőmű bővítésének árát – mondta a Portfoliónak az orosz fővállalkozó Roszatom leányvállalatának szenior alelnöke; Alexandr Merten arról is beszélt a portálnak, hogy annak érdekében, hogy a Paks II projekt ne jusson zsákutcába, a szerződés egyes rendelkezéseit módosítani kell. Weinhardt Attila, a portál munkatársa segít tisztán látni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.09. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Külföldre viheti az egyik legpusztítóbb rakétáját Putyin, valóságos húsdarálóvá vált a front – Háborús híreink szombaton

Külföldre viheti az egyik legpusztítóbb rakétáját Putyin, valóságos húsdarálóvá vált a front – Háborús híreink szombaton

Szergej Lavrov tegnap bejelentette, hogy a konfliktus békés eszközökkel, tárgyalásos úton történő lezárását részesíti előnyben azzal a kikötéssel, hogy "tiszteletben tartják Oroszország jogos érdekeit is". Mindeközben az Európa Tanács főtitkára kijelentette, hogy Ukrajna támogatása továbbra is az Európa Tanács legfőbb prioritása marad. A fronton valóságos húsdarálóba küldik a katonákat, az orosz hadsereg veszteségei rekordszintet értek el az elmúlt hónapban a brit védelmi minisztérium adatai szerint. Fehéroroszország mindeközben Oresnyik-rakétát kért Oroszországtól, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerit 2025 második felében teljesíteni is tudják az igényt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×