eur:
387.79
usd:
358.32
bux:
66185.37
2024. február 23. péntek Alfréd
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje, pénzügyminiszter (k) a jövőről szóló beszélgetésen vesz részt pártja egyik kampányrendezvényén Berlinben 2021. augusztus 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Válságtanácskozás Berlinben: a pénzhiány mellett már az idő szorításában is a kormány

Válságtanácskozásokon van túl, és válságtanácskozások előtt áll a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció. A három párt kormányzati politikusai Olaf Scholz kancellár vezényletével a páratlanul súlyos költségvetési válságból igyekeznek kiutat találni – egyelőre sikertelenül.

A német kormánykoalíciót nem csupán a pénzhiány és az idő hiánya nyomasztja, hanem támogatottságának rohamos csökkenése is. A múlt hét végén közzétett felmérés szerint a két éve hivatalban lévő Olaf Scholz a legnépszerűtlenebb német kancellár a kilencvenes évek vége óta. Nem véletlen, hogy pártja, a nagy hagyományokkal rendelkező SPD a hét végén igyekezett olyan kongresszust tartani, amelyen az egységet, az összetartást, a"jövőbelátást" és ennek keretében a koalíció politikája melletti kiállást sugallta.

A kongresszus vezérszónoka Olaf Scholz volt, aki meggyőződését fejezte ki, hogy megoldást találnak arra a 60 milliárd eurós költségvetési hiányra, amelyre az alkotmánybíróság november közepén hozott határozata nyomán derült fény. Mindez a kormányt drákói megtakarításokra kényszeríti, ami rendkívüli módon megosztja a koalíció pártjait is.

Elsősorban a szabad demokrata FDP vezetője, a pénzügyminiszter Christian Lindner híve a rendkívül szigorú, az elkövetkező évek szociális és beruházási politikájára kiható megtakarításoknak. Német politikai körökben ennek kapcsán egyre többen emlegetik a koalíció lehetséges felbomlását, amit a hét végén a szabad demokraták egyik minisztere a leghatározottabban igyekezett cáfolni. Volker Wissing szerint az FDP-nek "esze ágában" sincs elhagyni a koalíciót.

Az egység szellemében fogalmazott kongresszusi beszédében Olaf Scholz is, aki ugyanakkor főként a lakosságot igyekezett nyugtatni. Mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy nem fogják csökkenteni a jóléti kiadásokat. Arra azonban ő maga is utalt, hogy ez nem könnyű feladat, és a végrehajtásához meg kell találni a a három koalíciós párt közötti egyetértést.

A kancellár arra is ígéretet tett, hogy kormánya nem csökkenti az orosz agresszió sújtotta Ukrajna támogatását sem. Sőt – mint fogalmazott – arra is készen áll, hogy szükség esetén növelje azt.

Az első elemzések arra mutattak rá, hogy a párt kongresszusa nem vitte előre a válságos pénzügyi-költségvetési helyzet megoldását, csupán azt a célt szolgálta, hogy "lelket öltsön" a küldöttekbe és általánosságban a párt tagságába.

A koalíciós pártok közötti változatlan egyet nem értésre utal, hogy hétfő estére halasztották a legilletékesebb miniszterek Scholz kancellár vezette válságtanácskozásának újabb fordulóját. Kiszivárgott értesülések szerint

a három párt között továbbra sem közeledtek a nézetek a legfontosabb kiadáscsökkentő lépések tekintetében.

Ez vonatkozik a szociális kiadások megnyirbálására, a kilátásba helyezett adóemelésekre, az alkotmányban is is rögzített, az újabb hitelek felfüggesztését tiltó úgynevezett adósságfék ideiglenes felfüggesztésére is. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a 2024-es költségvetés alakulását befolyásolhatják, de kihatnak a következő évek kiadásaira is. Egyedül a jövő évi költségvetés vonatkozásában legkevesebb 20 milliárd eurós hiányt kellene "eltüntetni".

A menetrend szerint lekésőbb karácsonyig a három párt között teljes egyetértésre, illetve megfelelő kormányhatározatra van szükség. Ennek nyomán pedig a parlament januárban többségi döntéssel szentesíthetné ezt.

Ebből kiindulva egy magas rangú szociáldemokrata vezető a Bild című lapnak kijelentette:

"Ha karácsonyig nem születik politikai megoldás a költségvetésről, a koalíciónak befellegzett."

Megfigyelők szerint nem véletlen az sem, hogy a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöksége megkezdte párt fő céljait összegző, úgynevezett alapprogram tervezetének vitáját. Kiszivárgott értesülések szerint a tervezet állást foglal az ország előtt álló főbb problémákkal kapcsolatban, így egyebek között a menekültválságra, valamint a közel-keleti háború nyomán az iszlámhoz fűződő viszonyra vonatkozóan is. Várható, hogy ennek részleteit hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Címlapról ajánljuk
Milyen köztársasági elnök lesz Sulyok Tamás? – Schiffer András Aréna-interjúja

Milyen köztársasági elnök lesz Sulyok Tamás? – Schiffer András Aréna-interjúja

A kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az LMP korábbi frakcióvezetője az államfőjelölt kiválasztásának a szempontjairól, a leendő elnök erényeiről és hiányosságairól, valamint a nemzet egységének a kifejezéséről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.02.23. péntek, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×