Kampánytéma híján ismét előkerült a román közigazgatási reform lehetősége. A javaslat alapján a jövőben 41 helyett csak 15 megye lenne Romániában – mondta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Az új közigazgatási egységek szétvágnák Székelyföldet, ugyanakkor Pászkán Zsolt szerint jelenleg kevés realitása van a reform végrehajtásának.

A Román Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője, illetve egy Mentsétek meg Romániát Szövetséghez tartozó brassói képviselő vezette fel az utóbbi fél évben ezt a lehetőséget. Pászkán Zsolt szerint főként azzal szoktak érvelni a megyék újrarajzolása mellett, hogy túl sok közigazgatási egység van, túl sok a polgármesteri hivatal, így az alkalmazott, adminisztratív személyzet, ami többletköltséget jelent az államnak, és ezt nehéz kigazdálkodni. Hozzátette, a települések egy jelentős része ilyen szempontból a román szabályozások szerint nem önfenntartó.

Ráadásul, mint kifejtette, Romániában most is vannak fejlesztési régiók, ezt az EU-hoz való csatlakozás írta elő, de ezek nem bizonyították, hogy sokkal hatékonyabbak lennének.

"A román politikai és közigazgatási rendszer túlságosan személyfüggő és központosított, egy fejlesztési régión belül is azok a megyék jutnak több forráshoz, amelyek élén kormányközeli, jobban beágyazott vezetés áll, míg mások háttérbe szorulnak" – jegyezte meg a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Hozzáfűzte, nem alakult ki természetes együttműködés, vagy nagyon nehezen alakul. Szerinte a most szorgalmazott reform felveti a kérdést, hogy ez mitől lenne más ahhoz képest, ami eddig volt anélkül, hogy például szabályoznák az önrendelkezés kérdését. Azt is hozzátette, hogy a legtöbben, amikor önrendelkezésről beszélnek, csak a magyarok jelentette "veszélyre" gondolnak, holott Moldvának vagy Bukovinának is megfelelne egy önrendelkezési lehetőség.

Arra a kérdésre, hogy a tervezet szerint mennyire vennék figyelembe a történelmi, kulturális hagyományokat, azt felelte, hogy például Bukovina megjelenne egyfajta megyei szinte, Székelyföld esetében viszont ezt elképzelhetetlennek tartják, és "azon mesterkednek", hogyan tudnák szétszabdalni ezeket a megyéket. Maros megye egy másik térséghez kerülne, míg Hargita és Kovászna Brassóhoz tartozna. Mint fogalmazott, tetten érhető a román hatalomgyakorlás, a román politikai osztály "etnocídiumra" törekvése.

"Ha már belenyúlunk, akkor adjuk el úgy, hogy ezzel megszüntetjük a magyar veszélyt, és akkor itt eljön a Kánaán"

– összegezte a román hozzáállást Pászkán Zsolt.

Elmagyarázta: mindezek inkább abból fakadnak, hogy a politikai osztály úgy vág neki egy választási évnek, hogy nincs elképzelése, mivel lehetne kampányolni. Ezért kényszerből elővették ezt a témát, ráadásul a román kormány is nehéz helyzetben van. A költségvetési helyzet nagyon súlyos, pótköltségvetést sem mertek már összeállítani, a tartalékalapból fizetik a béreket. Mindezek arra utalnak, hogy az amúgy is egymással marakodó kormánypártok nagy bajban vannak. Meglátása szerint egyrészt így terelik el a figyelmet a nehézségekről, másrészt olyan kampányt tudnak ezzel folytatni, ami nem fordítható ellenük.

A közigazgatási reform valószínűségéről azt mondta, "semmi sem biztos és semmi sem lehetetlen", bár úgy véli, 2025-ig nincs rá reális esély, hacsak nem akarnak valamilyen szörnyszülöttet keresztülvinni. Hozzátette, ez sem lenne olyan egyszerű, mert alkotmányt kellene hozzá módosítani, ami népszavazást igényel. Vagyis véleménye szerint bonyolult folyamat lesz, hacsak nem találnak ki valamilyen trükköt, de a közelgő választásokkal azt is kockáztatják, hogy mindez ellenük is fordulhat. 2025-től pedig, mint mondta, megint egy új rendszer lesz, új parlamenttel, új szereplőkkel. Amit eddig sem tudtak véghezvinni, az a jövőben sem lesz könnyebb.