eur:
389.63
usd:
363.63
bux:
0
2024. május 2. csütörtök Zsigmond
München, 2018. szeptember 15.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök beszél a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU kongresszusán Münchenben 2018. szeptember 15-én. (MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas)
Nyitókép: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Markus Söder új ajánlata: válság helyett legyen ismét nagykoalíció

Nem először ajánlkozik országmentőnek az ellenzéki konzervatív pártszövetség kisebbik pártjának, a Keresztényszociális Uniónak (CSU) elnöke. Markus Söder azt javasolta a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellárnak, hogy menessze a koalíciós partner Zöldek Pártját és a szabad demokrata FDP-t, és helyükre átmenetileg a konzervatívok lépnének.

A karlsruhei alkotmánybíróság határozata nyomán a költségvetésben hatvanmilliárd eurós hiány keletkezett. A testület alkotmányellenesnek minősítette, hogy a Scholz-kormány a koronavírus-járvány következményeinek mérséklésére kapott uniós támogatási pénzt az eredeti célra nem használta fel, és az összeget az elkövetkező időszakra, mindenekelőtt klímavédelmi és korszerűsítési célokra irányozta elő.

A döntés első lépésben a költségvetési kiadások befagyasztásához, ennek keretében pedig drákói takarékossági intézkedések elrendeléséhez vezetett. A hárompárti koalíció – négyéves ciklusának félidejében – válságos időszak előtt áll.

A ZDF közszolgálati médiumnak nyilatkozva a CSU elnöke élesen bírálta a kormányt. Markus Söder, aki a bajor tartomány miniszterelnöke is, hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán – saját hibájából – a kormány cselekvőképtelenné vált. Felrótta azt is, hogy szerinte a koalíciónak nincs is semmifajta gazdasági stratégiája. Ez azt jelenti, hogy

a tartós gazdasági válság az egész államot válságba sodorja.

A CSU elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi kormány a Zöldekkel és az FDP-vel nem fog működni. Utalt arra, hogy sokan előre hozott választásokat sürgetnek, ezt azonban "nehéznek" nevezte.

Ezért az interjúban egy másik tervet is szóba hozott.

Konkrétan "vészhelyzetről" beszélt, amelyben "talán készek lennénk felelősséget vállalni".

Azt azonban pontosította, hogy nem személyesen önmagára, hanem az uniós pártokra, azaz együttesen a CDU-ra és a CSU-ra gondolt. Adott esetben természetesen a CDU elnöke, Fridrich Merz lenne az első számú jelölt, de bajor miniszterelnökként maga is hozzájárulna a válság enyhítéséhez – jelentette ki.

Sem Olaf Scholz kancellár, sem a Zöldek Pártja, mint ahogy a pénzügyminiszter, Christian Lindner vezette liberális FDP sem reagált Söder nyilatkozatára.

A kialakult súlyos gazdasági-pénzügyi válság azonban nemcsak a kormánypártok vezetőit, hanem azok tagságát is erősen foglalkoztatja. Erre utal, hogy az FDP kasseli helyi szervezete a tagság körében országos felmérést kezdeményezett arról, hogy a párt maradjon-e a jelenlegi hármas koalícióban. Az ARD televízió szerint az erről szóló indítványt több mint ötszázan írták alá, ami szükséges, hogy az indítványt továbbítsák a párt elnökségéhez. A párt alapszabályzata szerint a lista ellenőrzése után az elnökségnek el kell végeztetnie a felmérést a hozzávetőleg 75 ezres tagág körében.

A válasz csakis az igen vagy a nem lehet, ugyanakkor egy ilyen felmérésnek – mint az ARD utal rá – nincs azonnali következménye. Az alapszabályzat kimondja ugyanis, hogy a párt vezető szerveit egy ilyen, a tagságot kérdező felmérés eredménye nem kötelezi. A hangulatot azonban tükrözi, és vitákat szülhet a párton belül.

A kialakult válság ugyanakkor a Zöldek Pártjának tagságát is erősen foglalkoztatja. A hogyan tovább kérdése az egyik legfőbb napirendi téma lesz a párt csütörtökön kezdődött, négynapos kongresszusán.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Tíz éve nem láttunk a hazai ingatlanpiacon ilyen alacsony számokat

Tíz éve nem láttunk a hazai ingatlanpiacon ilyen alacsony számokat

Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban. A mintegy 600 millió euró 38 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest. A csökkenés közepette viszont tovább emelkedett a magyar befektetők aránya, elérve a 82 százalékot. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon és az ipar-logisztika szegmensben is emelkedtek a hozamok, miután a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzi a befektetőket. Mindez azonban nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is hasonló folyamatokat látunk, ahol az elmúlt két évben a kelet-közép-európainál is jelentősebb ingatlanérték-csökkenések mentek végbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×