Infostart.hu
eur:
385.51
usd:
329.26
bux:
120532.2
2026. január 21. szerda Ágnes
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján beszél a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Zelenszkij szerint az USA nem elég Oroszország megállítására, kell egy másik nagyhatalom is

Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.

Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút. "Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk" - tette hozzá.

Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél.

Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e "barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni" Oroszországgal.

Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának "több sikerre lenne szüksége" a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki. Kijelentette:

a szárazföldi műveletekben elért haladás lassúságát ellensúlyozzák a Fekete-tengeren aratott sikerek.

Zelenszkij szerint az ukrán erők megsemmisítették az orosz hadiflotta egy részét, és Oroszországnak már nincs teljes ellenőrzése a fekete-tengeri térség felett.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország hányszor próbált merényletet végrehajtani ellene, az ukrán elnök úgy felelt, hogy nem tudja pontosan, "de ötnél vagy hatnál biztosan nem kevesebbszer".

Kijelentette: Kína nagyobb nyomást gyakorolhatna Oroszországra a háború befejezése érdekében. Zelenszkij szerint Kínának "nem érdeke, hogy segítse Oroszországot Ukrajna elfoglalásában".

Úgy fogalmazott: véleménye szerint

Oroszország addig feszíti a helyzetet, amíg az Egyesült Államok és Kína "együttesen, nagyon-nagyon komolyan" fel nem szólítja arra, hogy távozzon Ukrajna területéről.

Európa egyedül erre nem képes, és Oroszország Európától egyébként sem fél - jegyezte meg.

Zelenszkij szerint az ukrán légteret jelenleg az orosz légierő ellenőrzi, ezért Ukrajnának nagyobb légvédelmi kapacitásra van szüksége.

Az ukrán elnök felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a nyugati országok nem akarnak közvetlenül ilyen fegyverrendszereket Ukrajnának juttatni, akkor átadhatnák a gyártási engedélyeket.

Hozzátette: Amerika és Európa segíti Ukrajnát ezen a téren, de ez a támogatás nem elégséges.

Zelenszkij szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport és Izrael háborúja nem segíti Ukrajnát. Hozzátette: a világnak meg kell vizsgálnia, hogy a közel-keleti konfliktus mostani fellángolása "kinek is volt fontos".

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×