Lengyelországban vasárnap parlamenti választásokat tartottak. A szavazatok alapján a nyolc éve hatalmon lévő, Jaroslaw Kaczynski vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság ugyan győzött, de a pártnak nem lesz meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt – Polgári Koalíció (KO), Harmadik Út, Új Baloldal – között viszont elképzelhető a koalíció, és a mandátumbecslések szerint megvan a többségük.

Lengyelországban félprezidenciális rendszer van, vagyis az államelnök erős mandátummal bír. Éppen ezért – a folytatásban – Andrzej Duda államelnökre hárul a feladat, hogy legkésőbb harminc nappal a választásokat követően, tehát november 14-ig megbízzon egy pártot a kormányalakítással. A felkérésnek tizennégy napon belül eleget kell tenni, majd egy expozé keretében ismertetni kell az új kabinet összetételét és az új kormányprogramot a Szejm előtt, amiről aztán a lengyel parlament alsóháza szavaz – ismertette Dobrowiecki Péter az eljárásrendet az InfoRádió Aréna című műsorában.

Amennyiben az államelnök által megbízott párt elbukik a szavazáson, úgy a kezdeményezés a Szejm kezébe kerül: legkevesebb 46 képviselőnek kell benyújtania egy indítványt arra, hogy szerintük ki, vagy kik lennének a megfelelő erők az új kormány megalapítására. Ekkor ismét tizennégy nap áll rendelkezésre a fenti folyamat megismétlésére. Abban az esetben, ha ez a lehetőség is elbukik, magyarán egy patthelyzet áll elő, úgy az államfő dönthet arról, hogy egy másik párt próbálkozzon a kormányalakítás lehetőségével, vagy előre hozott választások következhetnek – tette hozzá a Lengyelország-szakértő.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője szerint, ha „forgatókönyv” szerint járnak el, és a PiS színeiben regnáló Andrzej Duda államelnök a legerősebb pártot, tehát a Jog és Igazságosságot fogja felkérni, és az megbukik a Szejmben a kellő többség hiányában, úgy decemberig is elhúzódhat az új kabinet létrehozása, addig pedig egy ügyvivői kormány viszi tovább Lengyelország vezetését.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyire kötött az államelnök keze, amikor a választások után fel kell kérnie egy pártot a kormányalakításra, Dobrowiecki Péter elmondta: a felkérés szokásjog alapján a legerősebb pártot illeti, az államelnökök így rendszerint ezeket jelölik meg. Ugyanakkor előállhat olyan eset is, amikor a legerősebb erő előre közli, hogy különböző pártpolitikai stratégiákból fakadóan nem kíván élni a joggal, ez esetben az államelnök keze teljesen szabad, hogy kit kér fel. A szakértő azt is megismételte, hogy új, előre hozott választások kiírására kizárólag a már említett patthelyzet kialakulása esetén van mód – vagyis, ha sem az államfő által, sem pedig a Szejm által delegált erő nem tud kellő többséget felmutatni –, egyéb politikai megfontolásból nem.

Dobrowiecki Péter – a már szintén említett szokásjog miatt – arra számít, hogy inkább

decemberre lehet új kormánya Lengyelországnak.

Annál is inkább, mert Jaroslav Kaczynsky pártja, a Jog és Igazságosság ugyan minap már jelezte, hogy ellenzékből is kész a párt programját megvalósítani, egyáltalán nem keltette azt a benyomást, hogy azonnal át kívánná adni a stafétát az ellenzéknek.

Lengyel–magyar viszony

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a várható lengyel kormányváltás után változni fog a lengyel–magyar és a lengyel–uniós viszony is.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője szerint a lengyel kormány milyensége és Magyarország uniós pozíciója között abban az esetben igenis van összefüggés, hogy eddig azonos politikai prioritások mentén politizált a két ország egy-egy kulcskérdésben, például a migrációval, vagy az EU föderalista célkitűzéseivel szemben.

„Abszolút szuverenista mind a kettő”

– értett egyet Dobrowiecki Péter, ami szerinte most változni fog, már csak a befagyasztott 76 milliárd eurós EU-juttatások miatt is.

Amennyiben új lengyel kormány lesz, az törekedni fog az Európai Unióval való – lehetőség szerinti minél hamarabbi – kiegyezésre, hiszen a saját választási ígéreteit részben ebből az összegből finanszírozná – mutatott rá. „Tehát saját önző érdeke is egyrészt, másrészt pedig elvi szinten is, ideológiailag is ez a kormány közelebb fog állni az européer erőkhöz.

Hiába egy nagy országról van szó, az említett 76 milliárd euró egy markáns, nagy összeg a lengyelek számára is. Ráadásul nem elfelejtendő, hogy a lengyel költségvetési hiány elindult a lejtőn a haderőreform finanszírozása miatt, ezért még inkább fontosak a – több éves pénzügyi kerettervben szereplő, amúgy Lengyelországnak az újjáépítési tervben járó – támogatások. A KO előzetesen már jelezte, hogy kormányra kerülése esetén milyen konkrét intézkedéseket vezetne be ezek felhasználásával száznapos programja keretében. „Mi másból, mint az EU-s összegekből.”