eur:
406.78
usd:
378.24
bux:
76576.94
2024. november 7. csütörtök Rezső
Andrzej Duda lengyel elnök átveszi szavazólapját a lengyel parlamenti választásokon Krakkóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Lukasz Gagulski

Szakértő: egy esetben jöhetne előre hozott választás Lengyelországban

Az elemzők decemberre várják az új lengyel kormány megalakulását – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője. A műsorban arról is szó esett, hogya várható lengyel kormányváltás után változni fog a lengyel–magyar és a lengyel–uniós viszony is.

Lengyelországban vasárnap parlamenti választásokat tartottak. A szavazatok alapján a nyolc éve hatalmon lévő, Jaroslaw Kaczynski vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság ugyan győzött, de a pártnak nem lesz meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt – Polgári Koalíció (KO), Harmadik Út, Új Baloldal – között viszont elképzelhető a koalíció, és a mandátumbecslések szerint megvan a többségük.

Lengyelországban félprezidenciális rendszer van, vagyis az államelnök erős mandátummal bír. Éppen ezért – a folytatásban – Andrzej Duda államelnökre hárul a feladat, hogy legkésőbb harminc nappal a választásokat követően, tehát november 14-ig megbízzon egy pártot a kormányalakítással. A felkérésnek tizennégy napon belül eleget kell tenni, majd egy expozé keretében ismertetni kell az új kabinet összetételét és az új kormányprogramot a Szejm előtt, amiről aztán a lengyel parlament alsóháza szavaz – ismertette Dobrowiecki Péter az eljárásrendet az InfoRádió Aréna című műsorában.

Amennyiben az államelnök által megbízott párt elbukik a szavazáson, úgy a kezdeményezés a Szejm kezébe kerül: legkevesebb 46 képviselőnek kell benyújtania egy indítványt arra, hogy szerintük ki, vagy kik lennének a megfelelő erők az új kormány megalapítására. Ekkor ismét tizennégy nap áll rendelkezésre a fenti folyamat megismétlésére. Abban az esetben, ha ez a lehetőség is elbukik, magyarán egy patthelyzet áll elő, úgy az államfő dönthet arról, hogy egy másik párt próbálkozzon a kormányalakítás lehetőségével, vagy előre hozott választások következhetnek – tette hozzá a Lengyelország-szakértő.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője szerint, ha „forgatókönyv” szerint járnak el, és a PiS színeiben regnáló Andrzej Duda államelnök a legerősebb pártot, tehát a Jog és Igazságosságot fogja felkérni, és az megbukik a Szejmben a kellő többség hiányában, úgy decemberig is elhúzódhat az új kabinet létrehozása, addig pedig egy ügyvivői kormány viszi tovább Lengyelország vezetését.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyire kötött az államelnök keze, amikor a választások után fel kell kérnie egy pártot a kormányalakításra, Dobrowiecki Péter elmondta: a felkérés szokásjog alapján a legerősebb pártot illeti, az államelnökök így rendszerint ezeket jelölik meg. Ugyanakkor előállhat olyan eset is, amikor a legerősebb erő előre közli, hogy különböző pártpolitikai stratégiákból fakadóan nem kíván élni a joggal, ez esetben az államelnök keze teljesen szabad, hogy kit kér fel. A szakértő azt is megismételte, hogy új, előre hozott választások kiírására kizárólag a már említett patthelyzet kialakulása esetén van mód – vagyis, ha sem az államfő által, sem pedig a Szejm által delegált erő nem tud kellő többséget felmutatni –, egyéb politikai megfontolásból nem.

Dobrowiecki Péter – a már szintén említett szokásjog miatt – arra számít, hogy inkább

decemberre lehet új kormánya Lengyelországnak.

Annál is inkább, mert Jaroslav Kaczynsky pártja, a Jog és Igazságosság ugyan minap már jelezte, hogy ellenzékből is kész a párt programját megvalósítani, egyáltalán nem keltette azt a benyomást, hogy azonnal át kívánná adni a stafétát az ellenzéknek.

Lengyel–magyar viszony

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a várható lengyel kormányváltás után változni fog a lengyel–magyar és a lengyel–uniós viszony is.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője szerint a lengyel kormány milyensége és Magyarország uniós pozíciója között abban az esetben igenis van összefüggés, hogy eddig azonos politikai prioritások mentén politizált a két ország egy-egy kulcskérdésben, például a migrációval, vagy az EU föderalista célkitűzéseivel szemben.

„Abszolút szuverenista mind a kettő”

– értett egyet Dobrowiecki Péter, ami szerinte most változni fog, már csak a befagyasztott 76 milliárd eurós EU-juttatások miatt is.

Amennyiben új lengyel kormány lesz, az törekedni fog az Európai Unióval való – lehetőség szerinti minél hamarabbi – kiegyezésre, hiszen a saját választási ígéreteit részben ebből az összegből finanszírozná – mutatott rá. „Tehát saját önző érdeke is egyrészt, másrészt pedig elvi szinten is, ideológiailag is ez a kormány közelebb fog állni az européer erőkhöz.

Hiába egy nagy országról van szó, az említett 76 milliárd euró egy markáns, nagy összeg a lengyelek számára is. Ráadásul nem elfelejtendő, hogy a lengyel költségvetési hiány elindult a lejtőn a haderőreform finanszírozása miatt, ezért még inkább fontosak a – több éves pénzügyi kerettervben szereplő, amúgy Lengyelországnak az újjáépítési tervben járó – támogatások. A KO előzetesen már jelezte, hogy kormányra kerülése esetén milyen konkrét intézkedéseket vezetne be ezek felhasználásával száznapos programja keretében. „Mi másból, mint az EU-s összegekből.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Kiszivárgott a szlovák kulturális tárca által tervezett nyelvtörvény-módosítás normaszövege. A tervezet egyelőre nem végleges, de a Napunk hírportál által közölt részletek alapján a módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is jelentős hátrányokkal járna. A Magyar Szövetség szerint „elvadult ötlethalmazról” van szó.

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiszivárogtak Trump forgatókönyvei a háború lezárására, Budapestre érkezett Zelenszkij – Híreink az orosz–ukrán háborúról csütörtökön

Kiszivárogtak Trump forgatókönyvei a háború lezárására, Budapestre érkezett Zelenszkij – Híreink az orosz–ukrán háborúról csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Budapestre érkezett, ahol részt vesz az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóján. Zelenszkijt a Puskás Aréna előtt Orbán Viktor fogadta. A The Wall Street Journal belső források alapján több forgatókönyvet is ismertetett, amelyek Donald Trump asztalán hevernek az ukrajnai háború gyors lezárására. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára egy konferencián azt mondta, már fordult elő olyan, hogy egy Magyarországnak szánt, kifizetett, legyártott fegyvercsomagot Ukrajnának adott egy európai hadiipari vállalat. A Kaszpi-tónál szerdán végrehajtott ukrán dróncsapás Irán Oroszországba tartó fegyverszállítási útvonalait érinthette. Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag ismerősein keresztül informálisan gratulált Donald Trumpnak elnökválasztási győzelméhez. Újabb két település került orosz kézre Donyeck megyében, az ukrán erők egy részét bekerítés fenyegetheti. Csütörtökre virradó éjjel dróntámadás érte Kijevet, amelyben egy lakóépületet is találat ért. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×