A Világélelmezési Program (WFP) azt közölte, hogy a Gázai övezet üzleteiben már csak néhány napnyi - talán péntek-szombatig - elegendő élelmiszer maradt, miközben a segélyek bejuttatásáról szóló megállapodás már jó pár napja húzódik. Izrael az október 7-i Hamász-támadásra válaszul leállította az övezet villanyáram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is. Azóta másfél hét telt el.

Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) arra figyelmeztetett, hogy

elkezdtek terjedni a tiszta víz hiánya miatt felbukkanó betegségek, mivel "a Gázai övezet nagy részén" nincs folyóvíz-szolgáltatás.

Richard Hecht, az izraeli hadsereg egyik szóvivője ugyanakkor a BBC-nek arról beszélt, hogy az övezet egy részén igenis van víz- és áramellátás (korábban a déli területekre újraindították a vízellátást, hogy megelőzzék a még nagyobb krízis kialakulását és ezzel is a déli régióba menekülésre késztessék a lakosságot).

Az UNWTO azonban azt mondta, hogy hétfőn három órára nyitottak meg egyetlen vízvezetéket a Gáza déli részén fekvő Khan Younis városában, és

ezalatt csak a gázai övezetben élők 14 százaléka kapott vizet.

Hangsúlyozták, hogy tiszta víz nélkül emberek ezrei fognak meghalni.

A WHO szerint 35 kórházban több mint 3500 beteg életét veszélyezteti a vízhiány.

Nincs hely az embereknek

Keddre kiderült, hogy hétfővel bezárólag mintegy 700 ezer ember menekülhetett el az elmúlt napokban a kiürítésre ítélt északi régióból (és még százezrek maradhattak ott), ami viszont azzal jár, hogy a korábban is sűrűn lakott déli részen hatalmas zsúfoltság alakult ki. A BBC beszélt egy filmrendezővel, Yousef Hammash-hal, a Norvég Menekültügyi Tanács munkatársával, aki a hétvégén költözött át családjával délre, Khan Younisba. Azt mondta,

minden család vendégül lát egy másikat otthonában, de még mindig sok hajléktalan van az utcán. Minden nap sorban állnak az emberek a pékségek előtt,

hogy élelmiszert próbáljanak szerezni a családjuknak.

"Minden nap mindenkinek el kell mennie, hogy ennivalót keressen a gyermekeinek" – mondta, hozzátéve, hogy mindenki rendkívüli stressztől szenved, és "túlélési üzemmódban" él.

Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete is azt közölte, a Gázai övezetben kifogyóban vannak a készletei. "Éppen ezért abszolút létfontosságú, hogy most azonnal ellátmányt juttassunk Gázába" – szögezte le Juliette Touma, az UNRWA kommunikációs igazgatója. Hozzátette, hogy az UNRWA az elmúlt tíz napban nem tudott ellátmányt bevinni Gázába. "Az óra ketyeg" – figyelmeztetett.

Voltak olyan helyi kezdeményezésű akciók, hogy például a kitelepítésre ítélt Gázaváros egyik üzletéből vittek délre teherautón vizet, de az ilyen megoldások igencsak kockázatosak az izraeli támadások miatt.

Nincs hova menni

Egyiptom és Jordánia nem fogad be menekülteket. II. Abdalláh jordán király Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásai után kijelentette, hogy a helyzetet a Gázai övezetben és Ciszjordániában kell rendezni, és nem szabad más országokat terhelni vele. A szomszédos királyság uralkodója hozzátette: a lehető leggyorsabban "gátat kell vetni a konfliktusnak és meg kell védeni az ártatlan polgári lakosságot mindkét oldalon".

Bár Antony Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette a hétvégén köttetett megállapodásban foglaltakat, miszerint Egyiptom felé a rafahi határátkelő megnyílik legalább a külföldiek és a kettős állampolgárok számára, ez nem történt meg, ahogy a segélyek Gázába juttatásához szükséges döntések sem születtek meg még mindig. A szállítmányok Egyiptom területén torlódnak, a rafahi átkelő gázai oldalán pedig az UNRWA jelentése szerint nagyszámú evakuált ember várakozik az átkelési lehetőség megnyitására.

Szerdán arról írt a BBC, hogy Washington szerint közel van egy keretrendszer kialakítása, amely mentén bejuthatnak a segélyek az övezetbe, de további részletek nem ismertek.

Kairó egyébként évek óta szigorú korlátozásokat tart fenn a rafahi átkelőn keresztüli mozgásra – olyannyira, hogy sok palesztin lényegében azzal vádolta Egyiptomot, hogy megerősíti Izrael gázai blokádját, amely a Hamász 2007-es teljes hatalomátvétele óta van érvényben. Ez leginkább a Sínai-félsziget északi részének biztonsági helyzetéről szólt, ahol az egyiptomi hatóságok régóta konfliktusban állnak az Al-Kaidához köthető dzsihadistákkal. Mindazonáltal az ország nem akar semmilyen szerepet játszani semmi olyasmiben, ami akár több százezer palesztin végleges áttelepítését jelentené Gázából.

A déli rész is találatokat kapott

Ráadásul igencsak aggasztó a menekültek és a nemzetközi közösség számára is, hogy keddre virradó éjjel a Gázai övezet déli részét is érték izraeli támadások. A BBC tudósítója arról számolt be, hogy

a helyi hatóságok szerint Izrael több mint száz embert ölt meg három légicsapásban. Többségük északról érkezett menekült volt.

A CNN pedig helyiekre hivatkozva arról ír, hogy a rafahi határákelőtől nagyjából egy kilométerre is több rakéta csapódott be kedden, és reggel óta rendszeresek a légiriadók.

A kórházak a déli részen egyre túlterheltebbek, a Gázai övezetben élőket véradásra szólították fel. Keddi palesztin jelentések szerint az izraeli légicsapásokban csaknem 3000 ember halt meg, és mintegy tízezren megsebesültek. A kórházakban súlyos gyógyszer- és felszereléshiány van.

Tűzszünet pedig továbbra sincs,

és bár ennek híre többször felröppent, az izraeli hadsereg kedden ismét cáfolt – írta a CNN.

Emberi jogi csoportok szerint Izrael teljes gázai blokádja sérti a nemzetközi jogot. Az Amnesty International figyelmeztetett, hogy a civilek "kollektív büntetése" a Hamász behatolásáért háborús bűnnek minősül.

Az ENSZ-főtitkár a kedd éjjeli, gázai kórházat ért rakétacsapás után azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel.

(A nyitóképen: palesztinok egy élelmiszerbolthoz állnak sorban, mások utcai árustól vásárolnak a Gázai övezetben 2023. október 17-én.)