eur:
404.84
usd:
375.71
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Iszmajilov

Mindennek vége, lassan kiürül Hegyi-Karabah

Péntek reggelig több mint 84 ezer belső menekült költözött át Hegyi-Karabahból Örményországba – közölte az örmény kormány sajtószolgálata azt követően, hogy Azerbajdzsán egy villámhadművelettel elfoglalta az évtizedeken át szakadár vidéket. A karabahi önjelölt köztársaság vezetői azt is közölték, hogy az államalakulat „megszűnik létezni, mert felszámolja önmagát”.

„A 6 órai (magyar idő szerint 3 órai) helyzet szerint 84 770 erőszakkal kitelepített személy lépett Örményországba Hegyi-Karabahból” – olvasható a tájékoztatásban.

A drámai fejlemény azt jelenti, hogy

több, mint kétezer éves örmény jelenlét szűnik meg a vitatott területen,

ami a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsáné és ami a Szovjetunió felbomlása idején a két országban történt etnikai pogromok után szakadár örmény exklávéként létezett, miután az első, – még vesztes háború után – azeriek tömegei menekültek el a Karabahot körül ölelő régiókból.

A 2020-as katonai sikert követő mostani azeri győzelem viszont olyan totálisnak látszik, hogy a külvilág által el nem ismert Hegyi-Karabah elnöke, Szamvel Sahramanján csütörtökön rendeletet írt alá arról, hogy 2024. január 1-től feloszlatják az összes állami intézményt. Ezzel megszűnik az államalakulat, utat engedve az előtt, hogy Azerbajdzsán teljes szuverenitást gyakoroljon a terület felett.

Video: az örmény TV5 műsorvezetője könnyezve jelenti be Arcah felszámolását.

Amint arról az al-Dzsazíra tudósított, Azerbajdzsán több büntetőeljárást indított Ruben Vardanján, a szakadár Hegyi-Karabah volt kormányfője ellen. David Babaján, Karabah „külügyminisztere” pedig csütörtökön feladta magát az azeri hatóságoknál.

Moszkva azt mondja, amit az azeriek

Közben az a furcsa helyzet állt elő, hogy az örmények hagyományos szövetségese, Oroszország mondta azt, hogy a karabahiaknak nincs félnivalójuk. Erről beszélt Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, amit úgy lehet interpretálni, hogy elutasítja Örményország ama állítását, hogy etnikai tisztogatás folyna a régióban. (Oroszország közeli viszonyt ápol Törökországgal, Azerbajdzsán patrónusával és úgy tűnik, hogy a nyugati szankciók közepette „a török ablak a világra” fontosabb Moszkvának, mint az örmények, akik ráadásul az utóbbi időben a Nyugat felé fordultak).

Londonban az azeri nagykövet, Elin Sulejmanov azt mondta a Reutersnek, hogy országa nem akarja az örmények tömeges elvándorlását és nem bátorít erre senkit. Az örmény menekülők szavaiból azonban visszaköszön a felek közötti mély bizalmatlanság:

„Lehetőségünk volt egy olyan helyen maradni, ami már nem a miénk... mindenki más és más dolgot vitt magával. Mi, a lehető legtöbb fényképet. Lassan haladtunk, 20 percenként egy métert... Veszélyes volt, mert azeriek voltak ott.

Ők hamis kedvességgel fordultak hozzánk és mindent videóra akartak venni az ellenőrzőpontjukon, hogy utána dicsekedhessenek”

– magyarázta egy érezhetően feldúlt 21 éves karabahi, George Avaneszján.

„Nem akartunk elmenni, de lehetetlen az örményeknek Azerbajdzsánban élni, ez olyan, mint egy lassú és megalázó halál. Féltünk, hogy lezárják az utat és túszul ejtenek” – mondta egy másik karabahi, a 23 éves Sogher Szárgiszján.

Katasztrófahangulat Jerevánban

Miközben műholdképek jól illusztrálták az exodus mértékét – az úgynevezett Lacsin-korridor nevű utat megtöltötték a járművek, Jereván, az örmény főváros utcáin katasztrófa hangulatot tapasztalt az al-Dzsazíra riportere.

„Olyan gyorsan történt, hogy az emberek sokkban vannak... 30 év háborúzás során több tízezer örmény és azeri halt meg a Hegyi-Karabahért folytatott harcokban”.

Elemzők hozzátették: sok olyan karabahi érkezik Örményországba, aki dühös, hogy az anyaország nem védte meg. Ez veszélyt jelent az amúgy is sokat bírált Nikol Pasinján miniszterelnöknek és nagy kihívás lesz a menekültek integrálása.

Video: Jereváni tüntetők árulónak nevezik Pasinján miniszterelnököt.

A karabahi örmények tragédiáját tetézte az a fűtőanyag-raktár robbanás, ami hétfőn, egyes hírek szerint 68, más hírek szerint több, mint 120 halálos áldozatot követelt Sztepanakertben, Karabah eddigi fővárosában.

Bakuban ünnepelnek és az örmények beintegrálását ígérik

Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában viszont örömünnep fogadta a karabahi államalakulat felszámolásának hírét.

„Ez egy történelmi lap, Alijev elnök és az azeri katonák megérdemlik a dicséretet” – mondta hazafias hangulatban Emil Musztafajev bakui elemző.

„Ma tanúi lehetünk annak, hogy miként ér véget a szeparatizmus Azerbajdzsán területén”

– magyarázta és úgy vélte: „a fejlődés új lépcsője” kezdődik az azeriek és a karabhi örmények számára, akik teljes állampolgári jogokat kaptak (bár az exodusról szóló hírekből úgy tűnik, nem akarnak élni velük).

„Világos, hogy az elején bizalmatlanság lesz. De biztos vagyok benne, hogy 10 év múlva más képet látunk majd, egy fejlett Karabahot és boldog örményeket”.

Csütörtökön Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány ülésén egyébként kijelentette: „A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban”. A politikus egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „cselekedjen” a Hegyi-Karabahban zajló „etnikai tisztogatás” miatt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×