Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Frissen aratott árpát és búzát rakodnak egy gabonaraktárban, a dél-ukrajnai Odessza környékén 2022. június 23-án. ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/EPA/STR

Ukrán gabonaper: a nemzetközi jogász elmondja, mire számíthat Magyarország a WTO előtt

Ukrajna "pert indított" a Kereskedelmi Világszervezetnél Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt – közölte az ukrán gazdasági minisztérium. A WTO nem bíróság, tehát nem per indul, és nem ítélet születik, így is könnyen lehet, hogy a végén kötelezettségszegési eljárás lesz belőle – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Pernek nevezik, mert hasonlít rá, de valójában nem az, ami Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen indult Ukrajna szándékai szerint a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádió megkeresésére tisztázta, "kvázi bírósági" eljárás jön csupán.

"A Kereskedelmi Világszervezetnek saját vitarendezési mechanizmusa van, amelynek a vitaerendezési testülete két részből áll: panelek és fellebbviteli testületek. A gyakorlatban a panaszos állam megkeresi a paneleket, hogy konzultálni szeretne azokkal az államokkal, amelyek állításuk szerint a WTO jogát megsértették. A konzultációra 60 nap áll rendelkezésre, az értesítéstől számított 10 napon belül reagálnia kell a bepanaszolt államnak, amennyiben ez nem történik meg, direktben lehet fordulni a testületekhez. Az érdemi eljárás tehát 60 nap után kezdődik el, ha nem tudnak a felek megállapodni" – mondta a nemzetközi jogász.

Az eljárás egy 3-5 tagú testület előtt zajlik, ennek még fel is kell állnia, és megállapodnia abban, hogy milyen szabályok szerint működjön. Tóth Norbert szerint nagyon hasonlít a "választottbírósági eljárásokhoz", sokkal kötetlenebb, mint a hagyományos bírósági eljárások.

Arról, hogy ebben az ügyben Magyarországnak kötelező lesz-e részt vennie, Tóth Norbert azt mondta, a WTO főigazgatója akkor is felállítja a testületet, és elindul az eljárás, az ukrán panaszt pedig meg fogják vizsgálni, emiatt tehát érdemes bekapcsolódni.

A kérdés abból a szempontból mégis érdekes, hogy valójában

Magyarország akár panaszkosként, akár bepanaszoltként WTO-eljárásban nagyon régen vett már részt.

"Kereskedelmi ügyekkel foglalkoznak, és az EU-ban közös kereskedelempolitika van, a legtöbb, EU-t érintő ügyben maga az unió vesz már részt bepanaszoltként vagy panaszosként" – mutatott rá.

Ukrajnának Tóth Norbert szerint az lehet a célja az eljárással, hogy az ukrán gabona bejusson valamennyi uniós piacra, lényegében az ezt megakadályozó tagállammal szemben induljon kötelezettségszegési eljárás.

Tóth Norbert elmondta, az eljárás végén jelentés készül, amelyben leírják, milyen módon tud a WTO szabályainak a vesztes fél eleget tenni, vagy ha a bepanaszolt félnek van igaza, abban az esetben is meg lehet támadni az "ítéletet" a fellebbviteli testületnél, de a másodfokú eljárással együtt sem szokott egy évnél tovább tartani egy ilyen ügy.

A három uniós tagállamnak tehát 60 napja van most konzultálni – Szlovákiában és Lengyelországban is parlamenti választások lesznek két hónapon belül... –, ukrán–lengyel és ukrán–szlovák viszonylatban tehát adott, hogy mikor lehet szó megállapodásról, magyar–ukrán viszonylatban viszont Tóth Norbert szerint elképzelhető, hogy igazságszolgáltatási eljárás lesz a "vége", ez pedig akár valóban kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×