Infostart.hu
eur:
387.61
usd:
334
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Olaf Scholz: az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat a béketárgyalásokhoz

A német kancellár szerint ha az oroszok tényleg békét akarnak, akkor vonják ki a katonáikat Ukrajnából.

A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet "legitimálná a rablóhadjáratot".

Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület "örökre Oroszországé marad".

Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy "a csapatok kivonásáról is szó van". Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken "az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok" - húzta alá Olaf Scholz.

Hozzátette: nem szabad elhinni a "meséket", amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését.

Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek,

mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen - fejtette ki a német kancellár.

Olaf Scholz a pódiumbeszélgetés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy valószínűleg egész Európában nincsen senki, aki erősebben kívánná a békét, mint bárki Ukrajnában, de óvakodni kell "a látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben hordozzák a békét", mert "a béke szabadság nélkül elnyomás, igazságosság nélkül pedig diktátum".

Arról is szólt, hogy kormánya közreműködésével sikerült megnyerni a közös gondolkodásra számos fontos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot, köztük Kínát, Indiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Brazíliát, amelyekkel Németország együtt dolgozik az úgynevezett ukrán békeformula továbbfejlesztésén és a békés rendezés alapelvein. Ez a munka az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos felfogások, megközelítések különbözősége miatt is "nem könnyű, erőfeszítést és időt igényel", holott "időnk valójában nincsen, mert Oroszország mindeközben továbbra is bombáz, gyilkol és kínoz Ukrajnában" - mondta Olaf Scholz.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Csapásokat zúdítanak az Öbölre, légicsata volt Katar felett, szárazföldi offenzíva jöhet - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Csapásokat zúdítanak az Öbölre, légicsata volt Katar felett, szárazföldi offenzíva jöhet - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. A katari légierő iráni bombázókat lőtt le a légtérben, a nap folyamán pedig rakétatámadás érte Dohát, illetve Bahreint és Izraelt is. Donald Trump amerikai elnök egy Reutersnek adott interjúban kijelentette, hogy támogatja a kurd erők Irán elleni offenzíváját. Eközben iráni kurd milíciák és amerikai tisztségviselők állítólag már egyeztetnek egy esetleges katonai műveletről - jelentette az Al-Dzsazíra. Iszmail Baghei, Irán helyettes külügyminisztere megfenyegette az Európai Uniót. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×