Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
2023. július 21-én, egy sajtóbejáráson készült kép a radioaktív elemektől nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – Advanced Liquid Processing System) megtisztított hűtővíz óceánba engedésére szolgáló csővezetékekről a Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCH) által üzemeltetett, a 2011-es földrengést követő szökőárban megsérült fukusimai Daiicsi atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) július 4-én közzétett jelentése szerint nem veszélyezteti a környezetet a nukleáris katasztrófa sújtotta erőműben kezelt víz óceánba engedése.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Majama Kimimasza

Aszódi Attila válaszol, van-e ok pánikra a tengerbe engedett radioaktív víz miatt

Japán megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését. Az eljárásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt.

A több mint tíz éve megsérült három fukusimai reaktor fűtése nyitott módon történik: vizet táplálnak a rendszerbe, ami áthalad a sérült üzemanyagon, ott mindenféle radioaktív anyagokat old ki, majd ez a víz összegyűlik az épületek aljában, majd onnan szivattyúzzák ki a szakemberek – ismertette röviden az eljárást Aszódi Attila, megjegyezve: az épületekbe beszivárog a talajvíz és beesik az eső is, ami tovább növeli a hulladékvíz mennyiségét. Miután a víz radioaktívan erősen szennyezett, a kibocsátás nem lehetséges, ezért végül tartályokban tárolják.

A japánok elmondása szerint nagyjából 1,370 millió köbméternyi tárolókapacitással rendelkeznek, aminek mostanra csaknem a száz százaléka megtelt. Most ezt a nagy mennyiségű, 62 izotóptól ugyan megszűrt, de tríciummal továbbra is fertőzött vizet egy tengerfenéken fekvő csővezetéken át juttatják a tengerbe, egy kilométerre a parttól. A dékán megjegyezte, a trícium miatt a vizet tovább hígítják, így az ivóvízre vonatkozó határértékkel azonos koncentrációban kerül az óceánba, emiatt

akár 30 évet is igénybe vehet, mire az említett 1,370 millió köbméternyi víztől – ezen a módon – meg tudnak szabadulni.

A szigorú előírások a környező országokat nem nyugtatták meg, emiatt tiltakozásuknak adtak hangot. Arra a kérdésre, hogy vajon meg lehet-e állapítani, hogy a környező tengerek tríciumtartalmát mennyivel növeli meg a japán kibocsátás, Aszódi Attila azt válaszolta, hogy a visszabocsátási pont közvetlen környezetében egy-két becquerel/köbméterrel megnövekedhet az izotóp aktivitási koncentrációja, távolabb semmilyen mérhető hatása nem várható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy

a trícium amúgy is megtalálható a természetben,

hiszen a világűrből érkező nagy energiájú részecskék reagálnak a légkörben lévő atomokkal, majd a csapadékkal a felszínre hullanak, és bekerülnek természetes vizeinkbe – mondta a szakértő, arra is felhívva a figyelmet, hogy a tríciumra vonatkozó aktivitáskoncentráció-korlát az ivóvízben literenként 1500 becquerel, a tengerekben ennek viszont csupán a „töredéke” található meg.

A dékán arra is kitér, hogy miután az alacsony energiás, „lágy” béta-sugárzást kibocsátó izotóp a víznek a „része”, bekerülve a szervezetbe a vízhez hasonlóan gyorsan kiürül. A trícium biológia felezési ideje 2-14 nap, tehát ha fel is vesszük, egy-két héten belül kiürül az emberi szervezetből. Aszódi Attila szerint ezért a japán kibocsátás a környező országok lakosságát nem veszélyezteti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Közel 45 ezer halál elkerülhető lett volna megelőzéssel, megfelelő kezeléssel Magyarországon

Közel 45 ezer halál elkerülhető lett volna megelőzéssel, megfelelő kezeléssel Magyarországon

Az Európai Unióban becslések szerint 1 millió 75 év alatti ember halt meg 2023-ban olyan betegségek és egészségügyi problémák következtében, amelyek kezelhetők vagy megelőzhetők lettek volna. Ebben a korosztályban százezer halálesetből közel 238 elkerülhető lett volna az EU-ban az Eurostat friss adatai szerint. A magyar szám ennél sokkal tragikusabb, közel 473 volt, ami az egész EU-ban a második legmagasabb 100 000 lakosra vetített halálozási arány volt Lettország után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×