eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (elöl b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Tálas Péter: fontos vállalásról kell most számot adniuk a NATO-tagállamoknak

Míg a tavalyi, madridi csúcstalálkozó a stratégia alkotásról szól, addig a mostani vilniusi inkább politikai jellegű – hangoztatta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója

Tálas Péter emlékeztetett rá, hogy a vilniusi csúcstalálkozó két szempontból is politikai jellegűnek tekinthető. Egyrészt, mert a szövetség mindképpen egységet akar felmutatni és ezért még a leendő, új főtitkár személye körüli vitákat is elnapolták, inkább még egy évvel meghosszabbították Jens Stoltenberg megbízatását. A másik ok pedig – folytatta a biztonságpolitikai szakértő –, hogy a NATO vezetői most számba akarják venni, hogyan halad a tavaly Madridban tett vállalások végrehajtása.

Mint mondta, három ilyen nagyon fontos vállalás született a spanyol fővárosban. Az első az, hogy erősíteni kell a szövetség előretolt jelenlétét. Konkrétan ez azt jelenti, hogy nyolc állandó harccsoport létszámát zászlóalj méretűről dandár szintre kell emelni, vagyis egyenként 3-5 ezer főre bővülnének az egységek.

Ennek a teljesítése azonban olyan anyagi áldozatvállalást igényel a tagállamoktól, amire a legtöbben nem számítottak. Vilniusban kell a szövetségnek megállapodnia arról, hogy milyen módon finanszírozza ezt a jelentős létszámnövelést.

A második fontos téma Tálas Péter szerint az úgynevezett kollektív védelmi gyakorlatok kérdése. Ilyen manővereket az elmúlt egy évben sokat tartott a NATO, és azok mind azt mutatták, hogy a szövetség képes komoly méretű közös hadmozdulatok végrehajtására. Ilyen volt például a Defender 2023 elnevezésű manőver is, amely a NATO eddigi legnagyobb légi hadgyakorlatának bizonyult.

"De a szövetség tagjai Madridban tettek még egy harmadik, nagyon fontos vállalást is. Mégpedig azt, hogy jelentősen kibővítik és magasabb szintre emelik a készenléti tartalékot" – közölte Tálas Péter. Ennek értelmében az eddig negyvenezerről háromszázezerre növelik az egy hónapon belül bevethető egységek létszámát.

"Kétségtelenül ez a legnagyobb horderejű vállalása a tavalyi madridi csúcsértekezletnek – mondta a szakértő –, hiszen ez igényli a legtöbb forrást és mert ez fog időben a legjobban elhúzódni. Várhatóan csak a 2030-as évekre teljesíthető a készenléti erők nagyságának ilyen arányú növelése."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×