Infostart.hu
eur:
379.82
usd:
324.88
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (elöl b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Tálas Péter: fontos vállalásról kell most számot adniuk a NATO-tagállamoknak

Míg a tavalyi, madridi csúcstalálkozó a stratégia alkotásról szól, addig a mostani vilniusi inkább politikai jellegű – hangoztatta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója

Tálas Péter emlékeztetett rá, hogy a vilniusi csúcstalálkozó két szempontból is politikai jellegűnek tekinthető. Egyrészt, mert a szövetség mindképpen egységet akar felmutatni és ezért még a leendő, új főtitkár személye körüli vitákat is elnapolták, inkább még egy évvel meghosszabbították Jens Stoltenberg megbízatását. A másik ok pedig – folytatta a biztonságpolitikai szakértő –, hogy a NATO vezetői most számba akarják venni, hogyan halad a tavaly Madridban tett vállalások végrehajtása.

Mint mondta, három ilyen nagyon fontos vállalás született a spanyol fővárosban. Az első az, hogy erősíteni kell a szövetség előretolt jelenlétét. Konkrétan ez azt jelenti, hogy nyolc állandó harccsoport létszámát zászlóalj méretűről dandár szintre kell emelni, vagyis egyenként 3-5 ezer főre bővülnének az egységek.

Ennek a teljesítése azonban olyan anyagi áldozatvállalást igényel a tagállamoktól, amire a legtöbben nem számítottak. Vilniusban kell a szövetségnek megállapodnia arról, hogy milyen módon finanszírozza ezt a jelentős létszámnövelést.

A második fontos téma Tálas Péter szerint az úgynevezett kollektív védelmi gyakorlatok kérdése. Ilyen manővereket az elmúlt egy évben sokat tartott a NATO, és azok mind azt mutatták, hogy a szövetség képes komoly méretű közös hadmozdulatok végrehajtására. Ilyen volt például a Defender 2023 elnevezésű manőver is, amely a NATO eddigi legnagyobb légi hadgyakorlatának bizonyult.

"De a szövetség tagjai Madridban tettek még egy harmadik, nagyon fontos vállalást is. Mégpedig azt, hogy jelentősen kibővítik és magasabb szintre emelik a készenléti tartalékot" – közölte Tálas Péter. Ennek értelmében az eddig negyvenezerről háromszázezerre növelik az egy hónapon belül bevethető egységek létszámát.

"Kétségtelenül ez a legnagyobb horderejű vállalása a tavalyi madridi csúcsértekezletnek – mondta a szakértő –, hiszen ez igényli a legtöbb forrást és mert ez fog időben a legjobban elhúzódni. Várhatóan csak a 2030-as évekre teljesíthető a készenléti erők nagyságának ilyen arányú növelése."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×