A Reuters szerint amikor a Wagner csoport Moszkva felé tartott június végi fegyveres zendülése során, számos páncélozott harcjármű kivált a konvojból és kelet felé vette az irányt, egy atomfegyvereket tároló orosz katonai bázis felé – idézi a Hvg.hu. A londoni székhelyű hírügynökség ezt videókra és helyiekkel készített interjúkra alapozza.

A mintegy 75 kivált jármű a Voronyezs-45 nevű nukleáris bázis felé tartott. Bár az egység rögtön az első faluban – helyiek beszámolói szerint – tűzharcba keveredett az orosz erőkkel, jelek szerint komolyabb fennakadások nélkül folytatta az útját. Az viszont már nem világos, hogy el is érték-e a nukleáris bázist, miután attól mintegy 100 kilométerre (az autópályáktól távolabb) már nem álltak rendelkezésre információk a haladásukról.

A Reuters a Talovaya nevű településig tudta beazonosítani az útvonalukat. Itt ismét tűzharcba keveredtek az orosz erőkkel. A helyiek szerint a wagneresek lelőttek egy orosz harci helikoptert, két fővel a fedélzetén.

Ugyan nyugati hivatalnokok korábban azt hangoztatták, hogy az orosz atomfegyverek biztonságban voltak a Wagner csoport zendülése során, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka most azzal állt elő a hírügynökségnek, hogy

a zsoldoscsapat végül elérte a bázist, ahol azt tervezték, hogy kicsi, hátizsáknyi méretű szovjet korabeli nukleáris eszközöket szereznek meg, hogy „emeljék a lázadás tétjét”.

Kirilo Budanov szerint a Wagner csoportot csak a tárolóhelyiségek zárt ajtajai választották el az atomfegyverektől, amiket végül nem tudtak kinyitni. Szavait a Reuters független forrásból nem tudta megerősíteni, és Budanov sem szolgált konkrét bizonyítékokkal. Az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka arról sem beszélt, hogy megvitatta-e a helyeztet az USA-val vagy Ukrajna más nyugati szövetségesével.

A hírügynökség Kremlhez közel álló forrása azonban megerősítette Budanov állításait: szerinte a Wagner egysége valóban bejutott a „különleges zónába”, mire „az amerikaiak izgatottá váltak”. A forrás szerint ez nagy aggodalmat keltett a Kremlben is, és ez a fejlemény volt az, ami lendületet adott az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök által vezetett egyeztetésnek, ami végül a zendülés lefújását hozta.