eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Könnygázt vetnek be a rendőrök által lelőtt tinédzser halála miatt tüntetőkre Párizs Nanterre nevű elővárosában 2023. június 29-én. Két nappal korábban egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiatalt a városban. A fiatal életét kioltó rendőrt kihallgatása után előzetes letartóztatásba helyezték, mivel az ügyészség szerint a buszsávban autót vezető fiú igazoltatásakor nem volt jogos a fegyverhasználat.
Nyitókép: MTI/EPA/Yoan Valat

Francia zavargások: főszerepben a közösségi média

Csak olaj a tűzre, ami a közösségi médiában zajlik: a francia elnök a TikTokot, a Snapchatet és más platformokat is felelőssé tesz azért, hogy még mindig kaotikus állapotok uralkodnak az országban.

Egy 17 éves fiú, az észak-afrikai származású Nahel lelövésével kezdődött meg az erőszakhullám, melyben Emmanuel Macron szerint a közösségi médiának komoly szerepe volt – írja a Euronews. Az eset a francia rendőrség és az ország fiataljai közti feszültségek eszkalálódásához vezetett.

Gerald Darmanin belügyminiszter tájékoztatása szerint csak csütörtökön 917 letartóztatást hajtottak végre. Több mint 300 rendőr is megsérült, amikor megpróbálták megfékezni a tinédzser halála miatt kirobbant zavargásokat.

Emmanuel Macron egyúttal a videojátékok felelősségét is kiemelte, illetve azt is közölte, hogy együttműködnek a közösségi oldalakkal a nem megfelelő tartalmak eltávolítása érdekében, illetve azért, hogy azonosítsák azokat a felhasználókat, akik rendbontásra vagy erőszakra buzdíthatnak.

Egy névtelenül nyilatkozó rendőrtiszt a közösségi médiában zajló rossz gyakorlat példájaként kiemelte, hogy a gyilkos lövést leadó rendőr címét nyilvánossá tették az interneten.

Macron elnök beszédében nem tért ki arra, pontosan milyen tartalmakat tart érzékenynek az interneten, úgy fogalmazott, felelősséget vár el a közösségi platformoktól.

Darmanin elmondta, hogy a közösségi hálózatokkal folytatott megbeszélésen figyelmeztette a cégeket, hogy nem válhatnak erőszakra való felhívás csatornáivá. "Nagyon együttműködőek voltak. Este meglátjuk, hogy valóban azok-e" – tette hozzá. Darmanin pénteken azt mondta, hogy a francia hatóságok a közösségimédia-vállalatoknak "a lehető legtöbb információt" fogják átadni, hogy cserébe megkapják az erőszakra uszító emberek személyazonosságát. Ha viszont nem tartják tiszteletben ezek a hálózatok a francia törvényeket, minden szükséges intézkedésre készen állnak velük szemben.

Az ország tiltja az online zaklatást és sértegetést, az elkövetőket akár perbe is foghatja, de ez nagyon ritkán történik meg.

Egy 2020-es törvény szerint a platformoknak és keresőmotoroknak 24 óra türelmi időt adnak mindössze a tiltott tartalmak eltávolítására.

Rachel Racusen, a Snapchat szóvivője úgy nyilatkozott, fokozták a moderálást, hogy a francia zavargásokkal kapcsolatos tartalmakat jobban felismerjék és kezeljék.

"Az erőszaknak pusztító következményei vannak, és zéró toleranciát alkalmazunk a Snapchat bármely részén a gyűlöletet vagy erőszakos viselkedést népszerűsítő vagy szító tartalmakkal szemben" – mondta Racusen. A Meta és a TikTok nem válaszolt a megkeresésre, a Twittertől pedig csak egy automatizált emodzsi-üzenet érkezett.

A közösségi média most ingoványos talajon lépked: általában az erőszakkal kapcsolatos tartalmakat nem tűrik meg felületeiken, de a jelenlegi francia események politikai tiltakozás jelei is. Hogy hogyan reagálnak, az meghatározhatja azt, hogy a jövőben hasonló események kapcsán az emberek kifejthetik-e politikai véleményüket az interneten.

Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×