Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg katonái elhagyják Rosztov-na-Donut 2023. június 24-én. Jevgenyij Prigozsin, a magánhadsereg vezetője az este folyamán visszarendelte embereit, akik, mint mondta, 200 kilométerre közelítették meg Moszkvát. A Wagner június 24-ére virradóra ellenőrzése alá vonta Rosztov-na-Donut azt követően, hogy a csoport alapítója a magánhadsereg táborai elleni csapással vádolta az orosz védelmi minisztériumot.
Nyitókép: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

A hírszerzők tudják, mi lehetett Jevgenyij Prigozsin valódi terve

A Wagner vezére csak az után indult Moszkva ellen, hogy kiszivárgott az eredeti elképzelése – állítja a The Wall Street Journal.

A zsoldosait szombaton Moszkvába indító Jevgenyij Prigozsin eredeti terve nem az orosz főváros megtámadása volt, hanem el akarta fogni Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt – értesült nyugati hírszerzési forrásokból a The Wall Street Journal.

A Wagner-vezér titkos terve szerint akkor csapott volna le a két legmagasabb rangú orosz katonai vezetőre, amikor látogatást tettek egy az ukrán határ melletti bázisra. Az összeesküvésről azonban tudomást szerzett az orosz titkosszolgálat, az FSZB két nappal az előtt, hogy Sojgu és Geraszimov a front közelébe utazott volna. Prigozsin ekkor változtatott a tervén, és indította el péntek éjszaka a katonáit a főváros felé.

Emiatt tűnhetett előkészítetlennek a menet, amelyet végül egy nap után állított le Prigozsin, visszafordítva egységeit az ukrán frontra, ő pedig azóta – leszámítva egy 11 perces hangüzenetet – nem adott magáról életjelet.

A puccskísérlet előtt a Wagner vezére következetesen és név szerint kritizálta Sojgut és Geraszimovot, amiért szándékosan hátráltatták szerinte a Bahmutban és más övezetekben harcoló egységeit, gyakran kifogásolta, hogy nem kapnak elegendő lőszert és utánpótlást.

A CNN európai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az orosz biztonsági erőknek tudomásuk lehetett Prigozsin emberrablási terveiről, de inkább visszatartották az információt, és ki akartak várni, miként alakulnak az események.

Viktor Zolotov, az Orosz Nemzeti Gárda parancsnoka hétfőn azt mondta, tudtak Prigozsin lázadásának a tervéről, mert a vezetőhöz közelálló emberek kiszivárogtatták az információt, de hozzátette, szerinte a nyugati titkosszolgálatok álltak a Wagner akciója mögött, mert azok már hetekkel korábban tudtak a tervekről.

(A nyitóképen: A Wagner csoport orosz zsoldoshadsereg katonái elhagyják Rosztov-na-Donut 2023. június 24-én.)

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×