Egy ottlakó azt mondta Steve Rosenbergnek, a BBC helyi tudósítójának, hogy „még nem láttak egyetlen tankot sem, ezért nem aggódnak.”

Egy idősebb orosz visszatekintett a történelemre, azt mondta, túlélték a tankokat Moszkva utcáin 1991-ben, amikor a Szovjetunió felbomlott, és 1993-ban is, az alkotmányos válság idején, ezért túlélnek bármit is, ami ma jön”.

A külföldre eljutó beszámolók szerint a lakosság érzései kettősek. Egyrészt vannak, akik továbbra is nagyon bíznak Vlagyimir Putyinban (a BBC egy Galina nevű megszólalót idézett, aki azt mondta, egyáltalán nem ijeszti meg a helyzet, bízik az elnökükben és a népükben), egy másik ellenfel ijesztőnek és zavarosnak titulálta a helyzetet.

A brit források szerint a Wagner-csoport Moszkvába való előrenyomulásának veszélye elmúlt, de a biztonsági előírások továbbra is szigorúan, érvényben maradt az otthonelhagyás tilalmának parancsa, a hétfői pedig munkaszüneti nap lesz. .

Július 1-ig, tehát jövő szombatig minden szabadtéri tömegrendezvényt töröltek.

A TASSZ orosz hírügynökség idézte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt, aki szerint a Wagner-csoport csapatainak egy része, amely úgy döntött, hogy nem vesz részt a fegyveres lázadásban, szerződést köthet az orosz védelmi minisztériummal.

Mint mondta, „megállapodás született arról, hogy a Wagner-csoport csapatai visszatérnek táboraikba és bevetési helyeikre. Egy részük, ha akarja, később szerződést köthet a védelmi minisztériummal. Ez vonatkozik azokra a harcosokra is, akik úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt ebben a »fegyveres lázadásban«.”

A New York Times szerint amerikai tisztviselők már szerdán tájékoztatást adtak Prigozsin terveiről. Ezzel kapcsolatban leginkább azt helyezték a fókuszba, hogy ez hogyan érinti Moszkva nukleáris fegyverarzenáljának ellenőrzését. A lap megjegyzi, az amerikai hírszerzés hónapok óta nyomon követte a Wagner-vezér és az orosz katonai vezetők – köztük Szergej Sojgu védelmi miniszter – közötti növekvő feszültséget.