A tárcavezető arról számolt be, hogy eredményesen véget értek a karbantartási munkálatok, így a hét elején az orosz fél újraindította a Magyarország földgázellátását alapvetően biztosító Török Áramlatot, és a tranzit mostanra elérte a normál menetrend szerinti mennyiséget, így idén is sikeresek lesznek a kormány betárolási törekvései.

"A magyarországi földgáztárolók feltöltése a téli időszakra jól, menetrendszerűen halad" - húzta alá.

Kiemelte, hogy a betárolt mennyiség már fedezi hazánk éves fogyasztásának több mint 37 százalékát, míg Európában ez az érték átlagosan alig több mint 21 százalék.

"Tehát jóval az európai töltöttségi szint fölött vagyunk,

jóval felkészültebbek vagyunk a téli időszakra, mint az európai átlag" - fogalmazott.

"Akármilyen tél is jön Magyarországon, semmifajta korlátozást nem kell majd még csak megfontolni sem a földgázfelhasználás területén" - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: "itt lenne az ideje annak, hogy mindenki végre belássa és megértse, hogy az energiaellátás kérdése nem ideológiai, de még csak nem is politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság kérdése".

"Ha az oroszországi erőforrásoktól elvágnánk magunkat, akkor Magyarország energiaellátása fizikailag válna lehetetlenné, ezért továbbra is az az érdekünk, hogy Oroszországgal az észszerű energetikai együttműködést fenntartsuk" - jelentette ki, leszögezve, hogy ezt az európai szankciók nem tiltják.

Később közölte: nem szabad hagyni, hogy egyes országok nyerészkedjenek a mostani válságos, kihívásokkal teli helyzetből.

Magyarországra ma két útvonalon keresztül érkezik kőolaj, és az érintett két szomszédos ország "őrült módon, összehangoltan" emeli a tranzitárakat, ezzel súlyosbítva a krízist.

Érintette a nukleáris energiával szembeni ideológiai és politikai kampányt Európában, és tudatta, hogy még ha nagy és erős országról van is szó, a magyar kormány nem hajlandó követni Németországot az atomenergia leépítésében.

Úgy vélte, hogy a nukleáris energia biztonságos, tiszta, fenntartható és olcsó áramtermelési módként a hosszú távú energiabiztonság garanciája, s az egyetlen módja a rezsiárak kezelhető szinten tartásának és a zöld célok elérésének. Egyedül nap- és szélerőművek használatával nem állítható elő elegendő mennyiségben energia, ehhez atomreaktorokra van szükség. Majd azt hangsúlyozta, hogy a paksi bővítéssel 2030-tól évente 17 millió szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető.