eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Megpróbálták megbuktatni a francia kormányt, tizenhetedik alkalommal

Elbukott hétfőn a nemzetgyűlési szavazáson a francia kormány elleni újabb, egy éven belüli 17. bizalmatlansági indítvány, amelyet a baloldali pártok szövetsége, a NUPES nyújtott be a vitatott nyugdíjreform miatt január óta tartó parlamenti csatározások részeként.

A pártszövetség azért nyújtotta be az indítványt, hogy így tiltakozzon azon kormányzati intézkedések ellen, amelyekkel a nyugdíjkorhatár 64 évre emelését előíró törvénytervezetet bár alkotmányosan, de szavazás nélkül fogadtatta el a kormány parlamenttel, miközben tucatnyi országos tiltakozónapon százezrek tiltakoztak az utcákon.

A szavazást megelőző vitában Valérie Rabault szocialista képviselő kettős játékkal vádolta meg Élisabeth Borne kormányát, amelynek bukása szerinte "véget vethetne a nemzetgyűlés lejáratásának". A 2022 májusában kinevezett miniszterelnök válaszában a kormány átlátható és koherens politikáját védte.

Clémentine Autain a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében elmondta: a bizalmatlansági indítványokkal fejezi ki a baloldali ellenzék a dühét a kormány és a köztársasági elnök ellen, aki "olyan törvényt erőszakol rá a franciákra, amelyből nem kérnek".

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődtek százezres tömegdemonstrációk a szakszervezetek felhívására, és a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérték. Miután a francia alkotmánytanács áprilisban jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, azt másnap Emmanuel Macron államfő ki is hirdetette. Múlt héten pedig megjelentek a szeptember 1-én életbe lépő végrehajtási rendeletek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×