Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
„Ne nyúlj a nyugdíjamhoz!” jelentésű felirat egy tiltakozó kitűzőjén a francia kormány tervezett nyugdíjreformja ellen tartott tüntetésen Párizsban 2023. február 7-én. A szakszervezetek felhívására több francia városban munkabeszüntetéssel tiltakoznak a nyugdíjrendszer átalakítása ellen, amellyel a kormány a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 62 életévről 64-re emelné 2030-ra.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suarez

Franciaország: eldőlt a nyugdíjreform sorsa

Emmanuel Macron francia elnök aláírta tömegtüntetéseket kiváltó nyugdíjtörvényt

Az államfő a törvényt azután emelte jogerőre, hogy francia alkotmánytanács jóváhagyta pénteken a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezet tartalmi részét, amely ellen az elmúlt negyedévben tizenkét alkalommal szerveztek a szakszervezetek utcai tömegdemonstrációkat. A testület ugyanakkor elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot.

Péntek este ismét tüntettek Párizs utcáin, egyesek szemeteseket égettek, az északnyugat-franciaországi Rennes-ben pedig felgyújtották egy rendőrőrs bejáratát. A szakszervezetek felszólították az államfőt, hogy az alkotmánytanács döntése ellenére ne hirdesse ki a törvényt, és május 1-én, a munka ünnepén tartandó menetekre szólították fel a dolgozókat.

A kormány szeptembertől kívánja alkalmazni az új törvényt.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.

A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár emelését rendeleti úton. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.

Címlapról ajánljuk
Vészjósló ígéret Iránról: ez nem egynapos háború lesz

Vészjósló ígéret Iránról: ez nem egynapos háború lesz

Az amerikai hadsereg arra készül, hogy napokon keresztül fogják támadni az iráni célpontokat, a teheráni vezetés pedig pusztító választ ígér. Az összes amerikai támaszpontot és izraeli célpontokat is támadnak az iráni rakéták.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lokális tűzszünetet kötött az orosz és az ukrán hadsereg, Moszkva hibrid műveletre készül az európai választásokon – háborús híreink szombaton

Lokális tűzszünetet kötött az orosz és az ukrán hadsereg, Moszkva hibrid műveletre készül az európai választásokon – háborús híreink szombaton

Az ötödik éve tartó orosz–ukrán háborúban a front több szakaszán is intenzív harcok zajlanak, miközben a kulcsfontosságú, zaporizzsjai nukleáris létesítmény körül ideiglenes tűzszünet lépett életbe. A katonai műveletek mellett egyre erősebben rajzolódik ki a konfliktus regionális és globális kiterjedése: drónincidensek érintették a NATO-tag Romániát és Svédországot, miközben európai választások és energiaszállítások is a geopolitikai játszma részévé váltak. A diplomáciai csatornák nyitva maradtak, de a genfi tárgyalások előkészítése közben a terepen továbbra is a fegyverek diktálják az ütemet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×