eur:
394.91
usd:
363.19
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. március 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Friss felmérés: egyre több német akar kevesebb uniót

Egy közvélemény-kutatás szerint Németországban esik az unió támogatottsága.

Több mint húsz évvel ezelőtt, 2004 júniusában az Infratest dimap közvélemény-kutató intézet azt a kérdést tette fel a németeknek, hogy ki érzi magát megszólítva a "Mi, európaiak" szlogen hallatán. Akkoriban a választásra jogosultak 52 százaléka a "kevéssé" vagy az "egyáltalán nem" választ adta. "Erősen" vagy ""nagyon erősen" – válaszolta ugyanakkor a megkérdezettek 48 százaléka. Egy friss felmérésből most azonban azt tűnt ki, hogy a németek jóval kritikusabban tekintenek az Európai Unióra.

Az ARD-Deutschlandtrend által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásban arról faggatták a németeket, hogy a jelenlegi körülmények között szükségesnek tartanának-e "kevéssé több" uniót. Minden tíz megkérdezett közül négy határozott nemmel válaszolt, és amellett foglalt állást, hogy a tagállamok számára nagyobb cselekvési önállóságot kellene biztosítani.

A felmérést a Berlinben zajló, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közszolgálati médium berlini fóruma elé időzítették. A fórumon Olaf Scholz kancellár mellett a többi között részt vesz Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint az Európai Parlament több vezetője. A téma pedig Európa szerepe az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán. Ebből a szempontból jelképesnek tűnhet a fórum címe is: A világpolitika macskaasztalánál!

A mostani felmérés arra igyekezett rávilágítani, hogy miként tekintenek ma a németek Európára, és a válaszokból az tűnt ki, hogy a korábbinál jóval több kétellyel. Ezúttal csupán minden negyedik megkérdezett, azaz 26 százalék válaszolta azt, hogy az uniós tagságból Németországnak inkább előnyei származnak. Azaz 14 százalékponttal kevesebben foglaltak állást az előnyök mellett, mint a 2020 júliusában végzett felmérés során.

A válaszadók 27 százaléka ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a tagság inkább hátrányokat okoz az országnak, ami 12 százalékpontos növekedést jelent a a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek relatív többsége, azaz 41 százaléka pedig azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a tagságból fakadó előnyök, illetve a hátrányok egyensúlyban vannak. A 2020-ban végzett felmérés adataihoz viszonyítva

16 százalékponttal nőtt azoknak a száma, akik úgy vélték, hogy a tagállamoknak több illetékességet vissza kellene szereznie az EU-tól.

Azaz a relatív többség, 38 százalék vallotta azt, hogy a tagországoknak erősebb mértékiben kellene önállóan cselekedniük.

Az unión belüli együttműködés elmélyítése, illetve további jogkörök átadása mellett a megkérdezettek 34 százaléka foglalt állást, ami 20 százalékpontos visszaesést jelent a 2020-ban végzett felmérés számaihoz viszonyítva. A válaszolók 20 százaléka volt azon a véleményen, hogy nincs szükség lényegi változtatásokra. Arra a kérdésre viszont, vajon Németországnak – Nagy-Britanniához hasonlóan – ki kellene lépni az EU-ból, csupán egy 14 százalékos kisebbség válaszolt igennel. Minden öt megkérdezett közül négy elutasította ezt.

Akárcsak néhány évvel ezelőtt, ezúttal is többségben volt azoknak a száma, akik szerint az uniós tagság pozitív hatással van az ország biztonságára, valamint gazdasági fejlődésére. A németek 68 százaléka vallotta azt, hogy az EU-nak köszönhetően nagyobb a biztonság Európában. Ötvenhat százalék volt azon a véleményen, hogy a tagságnak köszönhetően az országnak gazdasági téren is "jobban megy".

Ugyancsak a többség,

52 százalék vélekedett úgy, hogy az orosz agresszív háború sújtotta Ukrajna hosszabb távon uniós tagságot érdemel.

Ennek a csatlakozásnak azonban semmiképp a háború alatt kell megtörténnie. A megkérdezettek 37 százaléka ugyanakkor Kijev háború utáni felvételét is elutasította.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×