Több mint húsz évvel ezelőtt, 2004 júniusában az Infratest dimap közvélemény-kutató intézet azt a kérdést tette fel a németeknek, hogy ki érzi magát megszólítva a "Mi, európaiak" szlogen hallatán. Akkoriban a választásra jogosultak 52 százaléka a "kevéssé" vagy az "egyáltalán nem" választ adta. "Erősen" vagy ""nagyon erősen" – válaszolta ugyanakkor a megkérdezettek 48 százaléka. Egy friss felmérésből most azonban azt tűnt ki, hogy a németek jóval kritikusabban tekintenek az Európai Unióra.

Az ARD-Deutschlandtrend által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásban arról faggatták a németeket, hogy a jelenlegi körülmények között szükségesnek tartanának-e "kevéssé több" uniót. Minden tíz megkérdezett közül négy határozott nemmel válaszolt, és amellett foglalt állást, hogy a tagállamok számára nagyobb cselekvési önállóságot kellene biztosítani.

A felmérést a Berlinben zajló, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közszolgálati médium berlini fóruma elé időzítették. A fórumon Olaf Scholz kancellár mellett a többi között részt vesz Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint az Európai Parlament több vezetője. A téma pedig Európa szerepe az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán. Ebből a szempontból jelképesnek tűnhet a fórum címe is: A világpolitika macskaasztalánál!

A mostani felmérés arra igyekezett rávilágítani, hogy miként tekintenek ma a németek Európára, és a válaszokból az tűnt ki, hogy a korábbinál jóval több kétellyel. Ezúttal csupán minden negyedik megkérdezett, azaz 26 százalék válaszolta azt, hogy az uniós tagságból Németországnak inkább előnyei származnak. Azaz 14 százalékponttal kevesebben foglaltak állást az előnyök mellett, mint a 2020 júliusában végzett felmérés során.

A válaszadók 27 százaléka ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a tagság inkább hátrányokat okoz az országnak, ami 12 százalékpontos növekedést jelent a a három évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek relatív többsége, azaz 41 százaléka pedig azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a tagságból fakadó előnyök, illetve a hátrányok egyensúlyban vannak. A 2020-ban végzett felmérés adataihoz viszonyítva

16 százalékponttal nőtt azoknak a száma, akik úgy vélték, hogy a tagállamoknak több illetékességet vissza kellene szereznie az EU-tól.

Azaz a relatív többség, 38 százalék vallotta azt, hogy a tagországoknak erősebb mértékiben kellene önállóan cselekedniük.

Az unión belüli együttműködés elmélyítése, illetve további jogkörök átadása mellett a megkérdezettek 34 százaléka foglalt állást, ami 20 százalékpontos visszaesést jelent a 2020-ban végzett felmérés számaihoz viszonyítva. A válaszolók 20 százaléka volt azon a véleményen, hogy nincs szükség lényegi változtatásokra. Arra a kérdésre viszont, vajon Németországnak – Nagy-Britanniához hasonlóan – ki kellene lépni az EU-ból, csupán egy 14 százalékos kisebbség válaszolt igennel. Minden öt megkérdezett közül négy elutasította ezt.

Akárcsak néhány évvel ezelőtt, ezúttal is többségben volt azoknak a száma, akik szerint az uniós tagság pozitív hatással van az ország biztonságára, valamint gazdasági fejlődésére. A németek 68 százaléka vallotta azt, hogy az EU-nak köszönhetően nagyobb a biztonság Európában. Ötvenhat százalék volt azon a véleményen, hogy a tagságnak köszönhetően az országnak gazdasági téren is "jobban megy".

Ugyancsak a többség,

52 százalék vélekedett úgy, hogy az orosz agresszív háború sújtotta Ukrajna hosszabb távon uniós tagságot érdemel.

Ennek a csatlakozásnak azonban semmiképp a háború alatt kell megtörténnie. A megkérdezettek 37 százaléka ugyanakkor Kijev háború utáni felvételét is elutasította.