Infostart.hu
eur:
356.15
usd:
302.47
bux:
135652.93
2026. május 7. csütörtök Gizella
Ukrán katonák önjáró tüzérségi járművel lőnek az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/LIBKOS

Ők hatoltak át a határon és támadtak Belgorodnál

Európa egyik legtekintélyesebb Oroszország szakértője szerint a legutóbbi, Oroszország elleni akcióban Putyin ellenes oroszok vettek részt.

Mint azt az InfoRádiónak nyilatkozó Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője is elmondta: az ukrán hadsereget támogató, orosz önkéntesek hajtották végre a Belgorod közeli támadást.

Ugyanezt állítja Európa egyik legismertebb Oroszország-szakértője is, aki a Reuters hírügynökségnek adott interjút. A 24.hu ebből idézve megírja, hogy Mark Galeotti szerint

az ukránokat támogató két orosz milíciában a liberálisoktól az anarchistákon át a neonácikig mindenféle világnézetű embert találni.

A fegyveres csoportok tagjai olyan oroszok, akiket a Putyin-ellenesség köt össze.

"Azt remélik, hogy valamilyen módon ők is hozzájárulhatnak a Putyin-rezsim bukásához. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ezek nem független erők: az ukrán katonai hírszerzés mozgatja őket – hangsúlyozta a Mayak Intelligence vezetője.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az Oroszországon belüli támadást visszaverték és több mint 70 támadót megöltek. Az oroszok azt állítják, hogy a támadásokban több civil is megsérült, egy idős nő pedig menekülés közben meghalt. A támadást két Ukrajnában működő csoport, az Orosz Önkéntes Testület (RVC) és a Orosz Szabadság Légió vállalta magára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Csütörtökön váratlanul 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte irányadó kamatát a norvég jegybank, meglepve a piaci elemzők többségét, akik változatlan kamatszintre számítottak. Az erős bérnövekedés és a magas energiaárak által táplált inflációs nyomás indokolta a lépést: a maginfláció márciusban 3,0 százalékon állt, jóval a 2 százalékos jegybanki cél felett. A Norges Bank ezzel irányt váltott, miután tavaly még kétszer kamatot vágott, és további lazítást jelzett előre 2026-ra. A döntés nyomán a norvég korona erősödött az euróval szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×