Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ukrán katonák páncélozott harcjárművük fedezékében a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front térségében tartott gyakorlaton 2023. április 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Roman Csop/Roman Csop

Tálas Péter: az orosz területeket ért ukrán támadás még nem jelenti a háború kiszélesedését

Páncélozott járművekkel lépték át az orosz határt Ukrajnából indult fegyveresek, egy kisebb településen összecsapások is voltak. A támadás lehetséges következményeiről beszélt az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Tálas Péter elmondta, hogy a támadók olyan oroszok voltak, akik az ukránok mellett harcolnak. A mostani diverzáns akció valódi célja valószínűleg az lehetett, hogy minél nagyobb orosz erőket tudjanak lekötni az ukránok, ezzel is előkészítve a régóta emlegetett nagy ellentámadásukat. A cél tehát az, hogy minél több helyen és minél nagyobb létszámú katonai erőt kelljen Moszkvának összevonnia.

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint az előkészületek része lehetett a Kreml elleni dróntámadás is. Emlékeztetett rá, hogy az ukránokat támogató oroszok már több hasonló akciót végrehajtottak, bár azok nem kaptak ekkora figyelmet a sajtóban.

Tálas Péter úgy vélte, hogy

a magát Szabad Oroszország Légiónak nevező csoport nem lehet különösebben nagy létszámú,

viszont ahhoz elegen vannak, hogy Moszkvában komolyan vegyék a támadásaikat, és így jelentősebb orosz erőket kössenek le.

A szakértő arról is beszélt, hogy Moszkva válaszintézkedései igazából az orosz közvélemény megnyugtatását szolgálják. A meghirdetett terrorelhárítási állapot sem azt jelenti, hogy az oroszok új szintre emelték volna a háborút. Ezt már csak azért sem tudnák megtenni, mert Ukrajnában már így is nagyon komoly harcok folynak, Oroszországnak pedig nincs igazából ereje, hogy ezt még tovább fokozza. Az orosz vezetés továbbra is azt igyekszik elhitetni a saját közvéleményével, hogy Ukrajnában nem háború van, hanem csak egy különleges katonai művelet zajlik.

A szakértő beszélt arról is, hogy vajon az ukránok képesek lennének-e a frontoktól jóval távolabb is jelentősebb katonai műveleteket végrehajtani. Mint mondta, Kijevnek erre meglenne minden lehetősége, de az ukránok egyelőre ezt nem akarják. Már csak azért sem, mert

az őket támogató nyugati hatalmak nem néznék jó szemmel,

hogy a hadműveleteket kiterjesztenék Oroszország területeire is, mivel ez már egyértelműen a háború eszkalációját jelentené.

Ezzel persze az oroszok is tisztában vannak - folytatta Tálas Péter -, ezért igyekeznek minél nagyobb hírverést csapni a kisebb katonai akcióknak. Azzal akarják Kijev támogatóit elriasztani, hogy az ukránok a nyugati fegyverekkel orosz területeket támadnak meg. Valójában azonban ezek az átcsapások nem túl komoly katonai lépések, tehát nem is valószínű, hogy a háború további eszkalációjához vezetnének.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×