Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletének második napi ülése után Brüsszelben 2023. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Antony Blinken kétségbe vonja az orosz elnök elleni drónos merénylet hitelességét

A francia külügyminiszter amerikai kollégájához hasonlóan nyilatkozott.

Az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország szerdai állítását azzal kapcsolatban, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Moszkvában – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

"Láttam az erről szóló híreket.

Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni"

- mondta Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.

"Legalábbis különösnek" nevezte Catherine Colonna francia külügyminiszter az előző napi, Moszkva elleni állítólagos ukrán dróntámadások esetét.

A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó "találgatások kis játszmájába" belemenni. Úgy fogalmazott, "normál helyzetben eléggé kevéssé hihető", hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték, hogy semmi közük nincs az esethez.

Catherine Colonna bírálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének szavait, aki Telegram-csatornáján úgy fogalmazott a dróntámadás után, hogy meg kell semmisíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kijevi bandáját. A francia külügyminiszter sajnálatosnak nevezte Medvegyev szélsőséges felhívását, amellyel "ismét csak Oroszország részéről igyekeznek félelmet kelteni és ürügyet találni arra, hogy igazolni tudják az igazolhatatlant".

Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml kitervelt terrortámadásnak, az elnök elleni merényletkísérletnek minősítette a történteket, és jelezte: fenntartja a jogot a megtorló intézkedésekre, "ott és akkor, ahol és amikor jónak látja".

Karine Jean-Pierre, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az esettel kapcsolatban azt mondta, az Egyesült Államok nem tudja megerősíteni Oroszország állításának hitelességét. Hozzátette, hogy a konfliktus kezdete óta az Egyesült Államok "nem bátorítja és nem teszi képessé" Ukrajnát arra, hogy a határain kívülre indítson támadásokat.

Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője is úgy nyilatkozott, a világszervezet nincs abban a helyzetben, hogy megerősíthetné a dróntámadásokkal kapcsolatos állításokat. Felhívta az érintett feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól vagy lépéstől, amely tovább élezné a konfliktust.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×