Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolja.

Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult az orosz forrásfüggőség miatt Németországot különösen sújtó energiaválság azonban némileg felülírta mindezt, az erőművek bezárását néhány hónappal későbbre halasztották.

A legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP azonban ezt is kevesellte, követelve az erőművek további működtetését.

A párt mellett az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU , valamint tekintélyes szakértők is sürgették a még működésben lévő három német atomerőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – végleges leállításának elhalasztását.

Olaf Scholz kancellár ennek ellenére úgy döntött, hogy

április 15-én Németország végleg búcsút mond az atomenergiának.

A vita azonban a célegyenesben sem csitul. Az FDP alig negyvennyolc órával az erőművek végleges bezárása előtt újabb kísérletet tett annak érdekében, hogy mentse a menthetőt. A párt parlamenti frakcióvezetője elismerte ugyan, hogy az energiaellátás helyzete már nem olyan drámai, mint tavaly ősszel volt, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a helyzet ismét drámaivá válhat. Ebből kiindulva Christian Dürr arra szólított fel, hogy a hét végi határidő ellenére az erőművek bontását halasszák el, és tartsák azokat legalább "tartalékként" bevethető állapotban.

A frakcióvezető szerint fenn kell tartani az újbóli üzembe helyezés lehetőségét , nehogy olyan helyzet alakuljon ki, hogy az ország esetleges szükséghelyzet esetén minden opció nélkül maradjon. A szabad demokrata politikus utalt arra is, hogy jelenleg az újra aktivált szénerőművek biztosítják az áramellátás oroszlánrészét, a nem fosszilis energiák ugyanis erre még nem képesek. Mindez – mint fogalmazott – ellentétes a klímavédelem követelményeinek, ami alátámasztja az atomerőművek készenléti állapotának biztosítását.

Élesen bírálta a közelgő atomstoppot több tekintélyes gazdasági szervezet, köztük a berlini székhelyű Német Kereskedelmi és Iparlamara (DIHK). A szervezet elnöke ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az energiaellátás nehézségeire és a magas árakra figyelmeztetett. Peter Adrian nyilatkozatában utalt arra, hogy az ellátás biztonságát illetően Németország "még nincs túl a nehezén". Ez pedig hosszú távon is fennáll – tette hozzá.

Az elnök szerint Németországnak jelenleg minden energiahordozóra szüksége van.

Az ellátás szűkössége és az energiaárak újbóli emelkedése csakis így kerülhető el vagy legalábbis így mérsékelhető

– fogalmazott a DIHK elnöke.

Az atomerőművek végleges bezárásának legfőbb szószólója, Robert Habeck gazdasági miniszter, egyben alkancellár közben ismét hangsúlyozta, hogy a döntés "visszafordíthatatlan ". A zöld párti politikus kiemelte, hogy az energiaellátás biztonságát a nehéz téli hónapokban is sikerült garantálni.

Az ellátás biztonságát a jövőben sem fenyegeti veszély – tette hozzá a miniszter, aki ezzel kapcsolatban utalt a gáztárolók magas töltöttségére, valamint az északnémet partok mentén létesülő cseppfolyós gázterminálokra.

Hangsúlyozta azt is, hogy a jövőben egyre több megújuló energiaforrás áll majd rendelkezésre.

Habeck jóslata szerint 2030-ig a nem fosszilis energiaforrások részesedése 80 százalékos lesz az ország energiaellátásában.

A derűlátó jövendölés ellenére egy friss felmérés szerint a németek többsége elutasítja az atomenergiáról való lemondást. Az Insa intézet által a Bild című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka elítéli a kormány lépését. A válaszadók 37 százaléka üdvözölte az atomerőművek végleges bezárását, míg 11 százalék nem kívánt állást foglalni.

Rendkívül élesen bírálta a kormány döntését a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke. A politikusok népszerűségi listáján az Olaf Scholz kancellárt első ízben megelőző Friedrich Merz szerint a külföld aligha érti, hogy Németország évtizedek óta a legnagyobb energiaválság idején bezárja a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából biztonságos atomerőműveket , és azok helyett ismét a szenet és a gázt részesíti előnyben.