A müncheni biztonságpolitikai konferencia most már több mint hatvan éve szolgál olyan fórumként, ahol a világ vezető hatalmai olyan esetekben is tudnak találkozni, amikor konfliktusokkal terheltek a kapcsolatai.

"Ebben az évben az ukrán háború egyéves évfordulójához közelítve volt lehetőség arra, hogy ismét egy asztalhoz üljenek a felek. Viszont Oroszországot nem is hívták meg az eseményre, ami a '90-es évek óta nem történt meg" – mondta Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Mint mondta, valóban van annak politikai üzenete, hogy kit hívnak meg, és kit nem. Idén Oroszország mellett Iránt sem hívták meg, ennek oka az iráni tüntetések tömeges erőszakos elnyomása volt. "Az, hogy Magyarországot miért hagyták ki, nagyon jó kérdés" – mondta.

A konferencián egyik fő üzenete, amit az amerikaiak a közvetítettek, Oroszország elítélése volt emberiesség elleni bűntettek, háborús bűnök miatt. Másrészt a nyugati szövetségi rendszer egységesen állt ki amellett, hogy Oroszország a nemzetközi rendszer alapvető szabályait szegte meg az ukrajnai agresszióval, és felelősségre kívánja vonni ezért. Az érme másik oldala, hogy

a béke helyreállításának lehetőséget Ukrajna önvédelmében látják,

ehhez továbbra is hosszú távú segítséget ígértek a nyugati országok.

Kijev eközben szeretne NATO-meghívót kapni a vilniusi NATO-csúcstalálkozón. A szakértő szerint a meghívás önmagában még nem jelent semmit. A svéd–finn csatlakozási tárgyalás kapcsán is kiderült, hogy a tagállamoknak ezt el kell fogadniuk. Kockázatos lehet Ukrajnának ezt a lehetőséget biztosítani, és nem biztos, hogy a harminc tagállam ezt egységesen támogatná.

Csiki-Varga Tamás szerint a találkozó általában az egyéb világpolitikai kérdésekről is szokott szólni, ám idén az ukrán háború "elvitte a show-t", ugyanakkor voltak más jelentős események. Komoly politikai feszültség volt például a nemrég lelőtt kínai kémballon kapcsán az Egyesült Államok és Kína között.

Az ügyben végül Münchenben valósult meg Antony Blinkennek, az Egyesült Államok külügyminiszterének és Vang Ji kínai államtanácsosnak, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatójának megbeszélése.

"Ennek a jelentősége, hogy a párbeszéd fenntartását továbbra is mind a két fél erősíti, és próbálja a nem szándékos eszkalációt, és a kapcsolatuk romlását valamilyen formában korlátok között tartani. Ezzel együtt a két nagyhatalom stratégiai versengése abszolút megjelent a konferencián is" – tette hozzá Csiki-Varga Tamás.