eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A görög külügyminisztérium által közreadott képen Nikosz Dendiasz görög külügyminisztert (b) török partnere, Mevlüt Cavusoglu fogadja a dél-törökországi Adana repülőterén 2023. február 12-én, hat nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. Dendiasz később Cavusoglu társaságában ellátogatott a mentési műveletek antakjai központjába és a Hatay tartományban tevékenykedő görög és más külföldi mentőcsapatoknak otthont adó táborba.
Nyitókép: MTI/EPA/Görög külügyminisztérium

Földrengésdiplomácia: váratlan békülés Ankara és Athén között

Két férfi megöleli egymást. Önmagában ez nem rendkívül. Ha azonban két olyan szomszédos ország külügyminiszteréről van szó, amelyek között az elmúlt években igencsak elmérgesedtek a kapcsolatok, ez a gesztus szenzációszámba megy. A két főszereplő a görög és a török külügyminiszter, akit a törökországi földrengéshez nyújtott görög segítség hozott közelebb egymáshoz.

Ankara és Athén között az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett a helyzet. Görögország tavaly panasszal fordult az ENSZ-hez az ellen, hogy Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. A tengeri határok mellett a két ország régóta vitatkozik a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.

A határ menti fotó azonban nem erről tanúskodik, Nikosz Dendiasz görög és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter melegen üdvözli egymást azok után, hogy Görögország azonnal segítséget ajánlott fel a földrengés sújtotta Törökországnak.

Az ARD német közszolgálati televízió emlékeztetett arra, hogy a két miniszter legutóbb egy évvel ezelőtt találkozott, akkor azonban szó sem volt ölelésről, a két vezető diplomata a közös sajtóértekezleten kölcsönös vádaskodásokkal illette egymást.

Ezúttal azonban szó sem volt semmifajta szemrehányásról. A török külügyminiszter a találkozón köszönetet mondott görög kollégájának a felajánlott azonnali segítségért, sőt Cavusoglu hangsúlyozta azt is, hogy

Ankara és Athén párbeszédet kezd a két ország között fennálló problémák rendezése érdekében.

A korábbi konfliktusok ellenére Görögország az egyik legelső volt azon országok között, amelyek azonnali segélyt ajánlottak fel a katasztrófa sújtotta Törökországnak. Athén mindenekelőtt több tucat tűzoltót küldött, akik különösképpen a földrengés utáni mentésre lettek kiképezve, keresőkutyákkal, illetve romeltakarító berendezésekkel, továbbá orvosokat és más szakembereket.

Beszámolók szerint a Törökországgal való szolidaritás a görög lakosság körében kezdettől fogva kimagasló volt. Az ERT görög állami televízió híradásait a földrengés sújtotta területekről szóló, képekkel alátámasztott beszámolókkal kezdte, aláfestésül egy török szerelmes dal kíséretében.

A fogadtatás nemcsak Görögországban, hanem Törökországban is rendkívüli volt, ahol a görög mentőosztagokat hősökként köszöntötték.

Aki a görög népet és a görög kormányt ismeri, annak tudnia kell, hogy Athén az elsők között nyújt azonnali segítséget szomszédjának – fogalmazott a polgári védelemért illetékes görög miniszter. "Ha egy ilyen katasztrófa történik, akkor minden más mellékes" – hangsúlyozta a politikus.

Az elmúlt évtizedekben a két szomszéd már megtapasztalhatta, hogy az olyan természeti katasztrófák, mint az erdőtüzek vagy éppen a földrengések, nem ismernek határokat, sőt közelebb hozhatják Görögországot és Törökországot egymáshoz. A mostanihoz hasonló, ugyancsak katasztrofális erejű törökországi földrengés 1999 augusztusában az ország északnyugati részét, többek között Isztambult rázta meg. Nem egészen harminc nappal később Athén körzetében is nagy erejű földrengés volt.

Abban az időben szintén jelentős feszültségek terhelték a két ország viszonyát, nem sokkal korábban Ciprus északi részének török megszállása miatt még katonai összetűzés is fenyegetett. A földrengések nyomán azonban a két ország kölcsönösen mentési osztagokkal segítette egymást.

Az ARD által idézett görög politológus szerint

akkor beszéltek először az úgynevezett földrengésdiplomáciáról.

A két ország felismerte, hogy a természeti katasztrófák nyomán hasonló kihívások előtt áll. A kétoldalú viszony javult, mindkét kormány néhány éven keresztül a kölcsönös bizalom helyreállítására törekedett.

Elemzők szerint azt ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a mostani katasztrófa nyomán ismét az enyhülés időszaka következhet-e be. Mindkét országban idén parlamenti választásokat tartanak. Az idézett görög politológus szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő a múltban az Athénnal fennálló viszonyt arra használta ki, hogy elsősorban a török nacionalisták körében növelje szavazatainak számát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×