Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter fontos magyar lépést jelentett be Ukrajna ügyében

A kárpátaljai magyarok jogainak védelme nem tűr halasztást, ugyanis az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Strasbourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető aláhúzta, hogy a szóban forgó, tavalyi év végén elfogadott jogszabály tovább súlyosbítja a kárpátaljai magyar nemzeti közösség helyzetét, ezért muszáj fellépni az ügyben a nemzetközi intézményeknél, még ha a háború kitörésekor a kormány úgy is határozott, hogy úgymond zárójelbe teszi átmenetileg a jogfosztások kérdését.

Kilencvenkilenc olyan általános és középiskola van Ukrajnában, amelyek jelenleg magyar nemzetiségi oktatási intézményként működnek, és ezek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami iskolák lesznek valamilyen szintű hozzáféréssel a magyar nyelvhez.

Emellett életbe lép az a szabályozás is, amelynek alapján a negyedik osztálytól felfelé lépcsőzetesen 40 százalékra csökken a magyar nyelven tartható órák aránya, s megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar-román kezdeményezésre a Velencei Bizottsághoz fordul a kérdésben, és az alkotmányjogi szakértőkből álló testület

júniusra kész is lesz az állásfoglalásával.

Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács kifejezetten a kontinens békéjének fenntartására jött létre, az intézmény jelentősége ezért kiemelkedő, ugyanis széles körű párbeszédre ad lehetőséget.

"Őszintén reméljük, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek majd ugyanúgy ki fogják kényszeríteni Ukrajnától a Velencei Bizottság álláspontjának érvényesítését, mint ahogyan azt tették egyébként több esetben magyarországi jogszabályok esetében is.".

"Tehát Magyarország kiáll Ukrajna mellett, az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját tovább folytatjuk mindaddig, amíg kell, ugyanakkor elvárjuk Ukrajnától azt, hogy állítsa helyre a magyar nemzeti közösség jogait az anyanyelvhasználat tekintetében" - hangsúlyozta.

"Semmi olyan jogot nem kérünk a kárpátaljai magyaroknak, amellyel korábban ne rendelkeztek volna, azonban a 2015-ben elkezdett jogfosztás előtti állapotot szeretnénk helyreállítani."

"A kárpátaljai magyarok számíthatnak ránk" - jelentette ki, rámutatva, hogy az érintettek jogaiért való kiállás továbbra is a magyar diplomácia egyik legfontosabb feladata lesz. Az elmúlt hét-nyolc évben a magyar-ukrán kapcsolatokat alapvetően határozta meg az a folyamat, amelynek keretében Kijev "lépésről-lépésre sértette meg és vette el a magyar nemzeti közösség jogait".

Mint mondta, hazánk számára a szervezet azért is rendkívül fontos, mert vannak olyan intézményei, amelyek a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése miatt jöttek létre, márpedig ez a történelmi sajátosságokból fakadóan lényeges a határon túli magyar közösségek jogainak garantálása érdekében.

Szijjártó Péter a francia városban az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével, a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökével, valamint az Európa Tanács és a testület parlamenti közgyűlésének főtitkárával találkozott a nap folyamán.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×