Infostart.hu
eur:
386.23
usd:
332.38
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Liz Truss brit miniszterelnök felszólal az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Foley

Liz Truss szerint nagyhatalmú nemzetközi szereplők "túrták ki", nevet is említett

A volt brit miniszterelnök szerint ezek a szereplők - köztük az amerikai elnökkel - összehangolt erőfeszítéssel érték el, hogy rövid idő után távoznia kellett a Konzervatív Párt és a brit kormány éléről.

Liz Truss október 20-án mondott le, miután a pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által nem sokkal korábban előterjesztett átfogó - a piaci szereplők által finanszírozhatatlannak ítélt - adócsökkentési program hatalmas pénzügyi felfordulást okozott, és az alsóházi konzervatív frakció ennek nyomán ellene fordult.

Liz Truss, aki Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke volt, alig 49 napig állt a Konzervatív Párt és a kormány élén, és így a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.

Truss a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt cikkében lemondásának egyik indokaként azt írja: nem hagyhatta, hogy a piacok "továbbra is Nagy-Britannia elleni tétekre fogadjanak".

A volt kormányfő felfedi: a lehetséges legélesebb hangvételű figyelmeztetéseket kapta magas beosztású illetékesektől arra, hogy ha folytatódik a piaci felfordulás, Nagy-Britannia képtelenné válhat saját adósságállományának finanszírozására, vagyis törlesztési csődbe juthat.

Liz Truss úgy fogalmaz, hogy

kormánya az adócsökkentési programmal "a nemzetközi áramlatok ellenében próbált úszni".

Hozzáteszi: "nemzetközi szereplők" összehangolt erőfeszítéseket tettek a brit kormány növekedési csomagtervének kikezdésére.

A volt brit miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) például nem piaci stabilitási, hanem "újraelosztási szemszögből kommentálta" a kormány adócsökkentési programját, és "nehéz arra a következtetésre jutni", hogy ezt nem politikai motivációból tette.

Truss a cikkben

beavatkozással vádolja Joe Biden amerikai elnököt is, aki "nyilvánosan hangot adott annak, hogy nem ért egyet gazdaságpolitikánkkal".

Liz Truss idézete szerint Biden egy ízben kijelentette, hogy nem ő volt az egyetlen, aki hibának tartotta a brit kormány adócsökkentési programját.

Ezek a beavatkozások összhangban állnak azzal a fokozódó erőfeszítéssel, amelynek célja a hét vezető ipari hatalom csoportján (G7) belüli versengés korlátozása - áll Truss vasárnap megjelent cikkében.

A volt brit miniszterelnök szerint e szándék egyik bizonyítéka a globális minimumadó bevezetésének terve.

Liz Truss támadja "a politikai és médiakommentátorokat" is, akik szavai szerint azonnal meghozták az ítéletet és kimondták, hogy a piaci felfordulás oka a kormány adócsökkentési programját tartalmazó "miniköltségvetés" volt.

A kormány "sajnálatos módon hasznos bűnbakká vált olyan problémákért, amelyek akkor már hónapok óta parázslottak"

- írja Liz Truss.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×