Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2022. november 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Drónokkal, radarokkal "dobná meg" az EU határállamait Ursula von der Leyen

"Kötelességünk biztosítani, hogy Európa továbbra is a biztonság tere maradjon azok számára, akiknek erre szükségük van, de tény, hogy a menedékjogot kérők többsége nem szorul védelemre."

Válaszul a jelentősen fokozódó migrációs nyomásra, Európa érdeke az erős külső határok biztosítása - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

A jövő heti, soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó témájával, a migrációs kihívásokkal foglalkozó EP-vitán Ursula von der Leyen hangoztatta: az Európai Unió képes megerősíteni a határigazgatási képességeket,

támogatni tudja a vonatkozó infrastruktúra létrehozását, és berendezéseket - például drónokat, radart és egyéb megfigyelési eszközöket - tud biztosítani a tagállami hatóságok részére.

A bizottsági elnök közölte: az EU továbbra is támogatni fogja a tagállamokat és az észak-afrikai partnerországokat a kutatási és mentési kapacitásaik összehangolásában, ahogy valamennyi migrációs útvonalon a jelentkező kihívások kezelését, köztük az embercsempészet elleni fellépést. Ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a migránscsempészek elleni küzdelem fokozására az uniós bizottság új partnerségeket fog létrehozni a kulcsfontosságú unión kívüli országokkal, igazságügyi és a bűnüldöző hatóságaikkal, az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) és az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust) támogatásával.

"Kötelességünk biztosítani, hogy Európa továbbra is a biztonság tere maradjon azok számára, akiknek erre szükségük van, de tény, hogy a menedékjogot kérők többsége nem szorul védelemre" - fogalmazott.

Közölte: hatékonyabbá kell tenni az uniós tartózkodásra nem jogosultak visszaküldésének rendszerét egyebek között azáltal, hogy bármely tagállamban hozott kiutasítási határozatnak minden tagországban érvényesnek kell lennie. A tavaly nyáron elfogadott, a migránsok tagállamok közötti átvételét lehetővé tevő önkéntes szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban pedig azt mondta: az intézkedésnek "nem csak papíron kell léteznie". Az európai szolidaritásnak a jelenleginél erősebbnek kell lennie - emelte ki.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a migrációs nyomásra a legjobb válasz, ha a tagállamok előrelépnek az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadásával, továbbá fontosnak nevezte, hogy a biztonságos és legális beutazási lehetőségek továbbra is a migrációkezelésre vonatkozó átfogó uniós megközelítés részét képezzék.

Magyar vélemény

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az egyre erősebben jelentkező migrációs nyomásra megoldást csak az unió külső határainak megerősítése és az illegális migráció megállítása jelenthet. Figyelmeztetett: a migránsok tagországok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási, kvótákon alapuló rendszer meghívót és ösztönzést jelent illegális bevándorlók százezrei és az embercsempész bűnszervezetek számára.

"Az unió menekültügyi rendszere megbukott, a tagállamok maguk lépnek fel az illegális migráció megfékezése érdekében" - fogalmazott.

Magyarországot a közös külső határaink védelme érdekében tett áldozatvállalásai ellenére csak jogi eljárások és hátbatámadás érte Brüsszel részéről. Az Európai Bizottságnak meg kell térítenie Magyarország határrendészeti intézkedésekre fordított költségeit, és támogatni végre a külső határokat védő tagállamokat azokért az erőfeszítésekért, melyeket az unió egészének biztonsága érdekében tesznek - tette hozzá Gál Kinga.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője a vitához benyújtott írásbeli felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország tavaly mintegy 270 ezer illegális határátlépést akadályozott meg a nyugat-balkáni útvonalon, ennek ellenére eddig semmilyen uniós segítséget nem kapott a határkerítések felépítéséhez.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a határvédelem mellett, a migráció megfékezéséhez a kiváltó okokat, köztük a biztonság, az oktatás és a munkalehetőségek hiányosságait is kezelni kell. Közölte továbbá: az elvándorlás nem jelent igazi megoldást sem az európai elöregedésére, sem pedig az afrikai országok társadalmi, gazdasági kihívásaira.

"Európa kapui nem állhatnak nyitva mindenki előtt. Ne hagyjuk, hogy az illegális migráció és a menekültkérdés összemosásával a valóban rászorulóknak fordítsanak hátat" - tette hozzá Hölvényi György.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×