Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
TvBoy olasz graffitiművész legújabb alkotása az orosz légitámadásban súlyosan megrongálódott irpinyi kultúrház falán 2023. január 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Litvánia szerint a háborúban át kell lépni bizonyos "vörös vonalakat"

Még mindig forró téma a vadászgépek szállítása, azután, hogy német, francia és már amerikai nem is érkezett a témában.

A litván elnök szerint a Nyugatnak át kellene lépnie bizonyos "vörös vonalakat", és harci repülőgépeket kellene Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Gitanas Nauseda egy hétfő esti televíziós interjúban úgy fogalmazott, hogy a vadászgépek biztosítása "elengedhetetlen katonai segítség" Ukrajna számára Oroszországgal szemben.

"A háború mostani kritikus pillanatában, amikor már küszöbön áll a fordulat, fontos, hogy késlekedés nélkül cselekedjünk" - fogalmazott a litván elnök.

Kijev korábban több alkalommal kérte a nyugati országokat, hogy szállítsanak neki harci repülőgépeket. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök mindeddig elutasította ezt a kérést, bár Franciaország az elvi lehetőségtől nem zárkózott el.

Nauseda rámutatott, hogy több, korábban meghúzott vörös vonalat már átléptek. A háború tavaly februári kirobbanása után Németország kezdetben határozottan állította, hogy kizárólag golyóálló mellényeket, sisakokat és más védelmi felszereléseket hajlandó küldeni Ukrajnának, fegyvereket semmiképp. Hasonlóan egykor tabunak számított annak lehetőségéről beszélni, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz - fejtette ki a litván elnök.

Németország az utóbbi hónapokban számos, Ukrajnát támogató fegyverszállítmányt jelentett be, legutóbb Olaf Scholz január végén közölte, hogy Berlin Leopard 2 harckocsikat küld Kijevnek. Az EU pedig júniusban tagjelölti státuszt adott Ukrajnának.

(A nyitókép illusztráció: TvBoy olasz graffitiművész legújabb alkotása az orosz légitámadásban súlyosan megrongálódott irpinyi kultúrház falán 2023. január 30-án.)

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×