Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
309.37
bux:
131020.92
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Nyitókép: Pixabay

Kevésbé borús az idei előrejelzés, de három nagy, fékező kockázat van

A tavaly októberben vártnál 0,2 százalékponttal gyorsabban, 2,9 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, az októberi Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) felülvizsgált prognózisa szerint; ugyanakkor jövő évi növekedési várakozását az IMF 0,1 százalékponttal 3,1 százalékra rontotta. Tavaly a globális gazdaság 3,9 százalékkal nőtt.

A jelentés összeállítói szerint az infláció visszafogása és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió az idén is befolyásolja a globális gazdasági aktivitást. A koronavírus-járvány fellobbanása Kínában tavaly visszafogta a világgazdasági növekedést, de a mostanra felszámolt korlátozások utat nyitottak az eddig becsültnél nagyobb gazdasági növekedés előtt.

A kockázatok mérlege továbbra is lefelé mutat, de a kedvezőtlen tényezők hatása mérséklődött 2022 októbere óta - áll a friss jelentésben. A javulás felé mutat, hogy számos gazdaságban kezd élénkülni a kereslet, és gyorsul az infláció lassulása. Ugyanakkor még hátráltatják a kilábalást

  • a koronavírus-járvány súlyos egészségügyi következményei Kínában, illetve
  • eszkalálódhat Oroszország háborúja Ukrajnában, miközben
  • a szigorúbb globális finanszírozási feltételek súlyosbíthatják az adóssághelyzetet.

A fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre javította, viszont a jövő évre rontotta az IMF. Az idén várhatóan 1,2 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2024-ban pedig 1,4 százalék, ami viszont 0,2 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál. Az országcsoport gazdasága 2,7 százalékkal nőtt 2022-ben.

Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította az egyik legnagyobb mértékben, 0,4 százalékponttal, 1,4 százalékra a tavalyi 2 százalékos bővülés után. A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 1 százalékos amerikai gazdasági növekedést vár, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat a tavaly októberi becsléséhez képest.

Az euróövezetben a tavalyi 3,5 százalékos GDP-növekedés után az idén 0,7 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal magasabbat az őszi prognózisban jelzettnél, 2024-ban pedig 1,6 százalékos növekedést, ami viszont 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben várthoz képest.

Németország idei növekedési prognózisát 0,4 százalékponttal 0,1 százalékra javította az IMF, a jövő évit viszont 0,1 százalékponttal, 1,4 százalékra rontotta.

A német GDP tavaly 1,9 százalékkal nőtt.

A fejlődő országokban 4 százalékos növekedést vár az idén és 4,2 százalékost jövőre az IMF. Az idei prognózist 0,3 százalékponttal megemelte, a jövő évit 0,1 százalékponttal rontotta az októberi várakozásához képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 3,9 százalékkal bővült.

A kínai növekedési előrejelzését az idei évre 0,8 százalékponttal, 5,2 százalékra javította az IMF, amely a jövő évre változatlanul 4,5 százalékos gazdasági bővülést vár. Kína GDP-je tavaly 3 százalékkal nőtt.

India gazdasága az idén 6,1 százalékkal, jövőre 6,8 százalékkal nő az IMF-jelentés összeállítói szerint, mindkét esetben megegyezik az októberi előrejelzéssel. India gazdasága tavaly 6,8 százalékkal erősödött.

Az orosz hazai össztermék a tavalyi 2,2 százalékos csökkenés után idén 0,3 százalékkal, jövőre 2,1 százalékkal nőhet. Az idei évre vonatkozó előrejelzését 2,6 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,6 százalékponttal javította az IMF.

A világkereskedelmi forgalom tavaly 5,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 2,4 százalékkal, jövőre 3,4 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,1 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal lejjebb vitte az IMF októberhez képest.

A globális infláció a tavalyi 8,8 százalékról idén 6,6 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra mérséklődik a friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az infláció idén 0,1 százalékponttal, jövőre 0,2 százalékponttal lehet magasabb.

A fejlett országokban a tavalyi 7,3 százalék után idén 4,6 százalékos, jövőre 2,6 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését egyaránt 0,2 százalékponttal emelte. Az IMF az euróövezetben idén 5,7 százalékos, jövőre 3,3 százalékos, az Egyesült Államokban idén 4 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, Japánban pedig az idén 2,8 százalékos, 2024-ben pedig 2 százalékos inflációval számol.

A fejlődő országokban az idén 8,1 százalékos, jövőre pedig 5,5 százalékos inflációt becsül a Valutaalap, amely az ősszel jelzetthez képest az idein nem változtatott, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal megemelte. Tavaly a fejlődő országokban 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×