Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Atomrobbanás
Nyitókép: You Tube

90 másodperc múlva mind meghalunk

Kilencven másodperc múlva éjfélt üt a végítélet órája: az emberiség még sohasem volt ilyen közel a globális kataklizmához - jelentette be az órát működtető tudóscsoport Washingtonban.

A jelképes projekttel 1947 óta megbízott csoport (Bulletin of the Atomic Scientists) elmondta, hogy az emberiség 2020-ban még 100 másodpercre volt éjféltől. Azonban a tudósok szerint az elmúlt években tíz másodperccel közelebb kerültünk az apokalipszishez, egyebek között az ukrajnai háború növekvő veszélyei miatt.

A óra elindításakor eredetileg éjfél előtt hét percet mutatott. 1991-ben, a hidegháború végével az emberiség 17 percnyire távolodott a teljes pusztulástól. 1953-ban, illetve 2018-ban és 2019-ben is mindössze két percnyire voltunk egy esetleges globális katasztrófától.

A szimbolikus óra becsült állását a Bulletin of the Atomic Scientists tudománnyal és biztonsággal foglalkozó bizottsága teszi közzé a szponzorok tanácsának ajánlásai alapján, amelynek tagjai között tíz Nobel-díjas tudós is megtalálható.

A Bulletin of the Atomic Scientistet Albert Einstein alapította a Manhattan projekten dolgozó tudósokkal együtt 1945-ben. A Manhattan projekt keretében alkották meg az első atombombát.

A Chicagói Egyetem egyik épületének falán található végítélet órája eredetileg azt jelképezte, hogy az emberiség mennyire áll közel egy globális atomháborúhoz. 2007 óta azonban számításba veszik az éghajlatváltozást, illetve az olyan újabb technológiai eredményeket, melyek visszafordíthatatlan kárt okozhatnak az emberi életnek a Földön.

Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti helyet hoztak össze a Tisza Pártnak a máshol szavazók

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×