A referendum kiírását a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) több más ellenzéki párt támogatásával kezdeményezte tavaly júniusban, annak kiírására mintegy 400 ezer aláírás gyűlt össze. A népszavazás kezdeményezői a referendum kiírását annak idején azzal indokolták, hogy az „az egyetlen lehetőség, amely Szlovákiában az emberek számára megmaradt arra, hogy érdemben hangot adjanak az ezzel a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek, s távozásra szólítsák fel”.

A referendumnak eredetileg két kérdést kellett volna tartalmaznia, a másodikban az Eduard Heger vezette kormány azonnali távozására lehetett volna igent vagy nemet mondani. Ez utóbbiról azonban októberben az alkotmánybíróság – Zuzana Caputová államfő beadványa alapján – úgy döntött, hogy nincs összhangban az alaptörvénnyel, s így a népszavazást csak az egyik kérdésről lehet megtartani.

Időközben a népszavazás-kezdeményezés második kérdése többé-kevésbé időszerűtlenné is vált, tekintve, hogy Eduard Heger – szeptembertől kisebbségben kormányzó – kabinetje, decemberben megbukott egy ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson. A Heger-kabinet ellen a korábbi kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok terjesztettek be bizalmatlansági indítványt. A bukás óta Eduard Heger ügyvezető miniszterelnökként kormányoz, s bár a pozsonyi kormányzás jövőjéről végleges döntés nincs, a legutóbbi közlések az előrehozott választások megtartását valószínűsítik.

A szlovákiai szabályozás értelmében egy népszavazás akkor érvényes, ha azon legalább a választásra jogosultak fele és egy személy érvényes voksot ad le. A népszavazás kérdéséről a résztvevők egyszerű többséggel hoznak döntést. A népszavazáson a Szlovákiában állandó lakhellyel nem rendelkező választópolgárok külföldről is szavazhatnak, postai úton, ám az ő voksaik ezen a népszavazáson aligha lehetnek döntők, tekintve, hogy hivatalos közlések szerint kevesebb mint ezren kérték, hogy élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.

Az ország történetében a mostani a kilencedik népszavazás, az eddigiek közül – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott referendum, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.

A választók reggel héttől este tízig szavazhatnak, a végeredményre vasárnap lehet számítani.

(Címlapképünk illusztráció.)