Infostart.hu
eur:
366.83
usd:
327.83
bux:
142423.21
2026. október 7. szerda Amália
Sanna Marin finn miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó második napi ülésére érkezik Brüsszelben 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Sanna Marin: a Nyugat megtanulta a leckét remélhetőleg

A finn miniszterelnök szerint, országa egyszer már háborúzott Oroszországgal, és nem akar többször.

Remélhetőleg a Nyugat megtanulta a leckét, miként bánjon Oroszországgal – jelentette ki Sanna Marin, a NATO-tagjelölt Finnország kormányfője a Davosban megkezdődött Világgazdasági Fórumon (WEF).

Azt fejtegette, hogy amennyiben Ukrajna NATO-tag lenne, most nem lenne háború. Mint mondta, ez az oka annak is, hogy Finnország és Svédország tavaly felvételét kérte az észak-atlanti szövetségbe.

"Azért akarunk NATO-tagok lenni, mert soha többé nem akarunk háborút Finnországban. Egyszer már háborúban álltunk Oroszországgal" – mondta a finn kormányfő Fareed Zakaria amerikai újságírónak nyilatkozva.

Beszélt arról is, hogy

amennyiben Oroszország győzelmet aratna Ukrajnában, az azt mutatná, hogy egy másik ország megtámadása természeti erőforrások megszerzésével vagy területi nyereséggel jár.

Hangsúlyozta, hogy a nyugati demokráciáknak azt az üzenetet kell küldeniük Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy "amíg szükséges, öt, tíz, akár tizenöt évig is támogatni fogják Ukrajnát, és nem fognak leállni ezzel". Hozzátette, hogy az ukránokon múlik, mikor állnak készen tárgyalásokra egy békemegállapodás érdekében.

Sanna Marin szerint érdemes felidézni a 2014-es eseményeket is, amikor Oroszország megtámadta és elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától. Úgy vélekedett, hogy amennyiben az EU akkor sokkal keményebben lép fel, sokkal szigorúbb szankciókkal, eltérően alakult volna a történelem menete.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×