eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentős mértékben csökkent.
Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith

Minden EU-tagállam bólintott, érvénybe léphet az olajársapka hétfőn

Köztük Magyarország is igent mondott az Európai Bizottság közlése szerint.

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton.

A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta:

a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit,

miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat.

Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjai és az összes EU-tagállam olyan döntést hozott, amely még inkább érinteni fogja Oroszország bevételeit, és csökkenteni ukrajnai hadviselése képességét.

Az ársapka segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását

egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe - emelte ki.

A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.

Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba.

A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik - jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak - tették hozzá.

A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak. A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.

A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.

Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében - tették hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter időközben azt posztolta, hogy Magyarország mentesülést harcolt ki az olajársapka alól. Részletek:

Címlapról ajánljuk
Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Én arra hívok mindenkit, aki ezt a lemezt hallgatja, hogy ember legyen velem együtt, hogy egymás számára emberek lehessünk, és hogy megfogalmazhassunk nyugodtan aggodalmakat és örömöket anélkül, hogy a másik folyton ellenséget látna bennünk – mondta Kovács Ákos dalszerző, előadóművész az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a most megjelent Metropolis című dupla albumáról és a december 14-i Aréna-koncertjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az éghajlatváltozás következménye: szebb jövő vagy apokalipszis?

Az emberi társadalom az innovációnak és globalizációnak köszönhetően korábban képes volt felszabadítani magát a klíma uralma alól, de mára új függőség alakult ki az ember által létrehozott éghajlati rendszerrel szemben. Az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiatermelés növekvő mértéke hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához, ami jelentős hőmérséklet-emelkedést és időjárási szélsőségeket eredményezett. A fogyasztás mérséklése és a globális energiatermelés dekarbonizálása elengedhetetlen a jövő katasztrófáinak elkerüléséhez. A célok eléréséhez progresszív adózási rendszerek és nemzetközi együttműködés szükséges, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra történő átállásra. Enélkül az emberiség a közeljövőben pusztító ökológiai válságokkal nézhet szembe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. október 4. 21:32
×
×
×
×