A kínai látogatás csak a jéghegy csúcsa, már korábban volt arra utaló jel, hogy a német–francia viszony bizonyos ponton kicsit megfáradni látszik, nézeteltérések mutatkoznak meg – mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója.

Több jel is egyértelművé tette, hogy gondok lehetnek: az eredetileg október 26-ra tervezett közös kormányülést januárra halasztották. Olaf Scholz kancellársága alatt még nem volt közös kormányülés, így a német kancellár egyedül utazott Párizsba Emmanuel Macronhoz.

A szakértő szerint a két nemzet három fajsúlyos kérdés tekintetében van különböző állásponton:

• energiapolitika, atomenergia
• védelempolitika
• a 200 milliárdos német mentőcsomag kérdésében

A francia fél további egyeztetések szükségességére hivatkozott, amikor a közös kormányülést lemondták. Bauer Bence szerint

ez egyértelműen azt jelenti, hogy konfliktus van.

A védelempolitika az ukrán háborúval kapcsolatos lépéseket jelenti: Németország százmilliárd eurós különvagyont hozna létre a Bundeswehr modernizációjára, ám az eddigi közös fejlesztésű német–francia projektek háttérbe szorultak, és a németek amerikai beszerzésekre koncentrálnak. Ez a franciáknak nagyon nem tetszik, és ezzel a lépéssel Európa stratégiai védelemképessége is megkérdőjeleződik.

Az uniós politikában ez a nézeteltérés további problémákat vethet fel. Bauer Bence elmondta: hatvan éve született az Élysée-szerződés, amikor Franciaország és Németország kibékült, és sokáig ezt a párost az Európa Unió "motorjaként" nevezték. Azóta többszereplős lett az unió politikája, olyan szereplők léptek a pályára, mint Lengyelország.

"Régebben, egy kisebb Európai Unióban a német–francia tandemben minden eldőlt. Ez a tételmondat talán ma már annyira nem érvényes" – jegyezte meg a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója.