A pristinai vezetés szerint Szerbia destabilizálni akarja Koszovót azzal, hogy támogatja a hivatalukat elhagyó koszovói szerbeket. Belgrád viszont a koszovói kormányt vádolja a térség békéjének felborításával, amiért ilyen lépésekre kényszeríti a helyi szerbeket.

A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség tagjai a múlt hét végén úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték a Szerbia által kiadott rendszámtáblák koszovóira történő cseréjét.

Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, miután a koszovói belügyminiszter felfüggesztette az egyik helyi szerb rendőrségi vezetőt, mert az közölte, hogy a koszovói rendőrség szerb tagjai nem hajtják végre azt az utasítást, amely szerint figyelmeztetniük, majd büntetniük kell azokat az autósokat, akik nem cserélik koszovóira a Szerbiában kiadott rendszámtáblájukat.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Belgrád destabilizálni akarja Koszovót azzal, hogy a helyi szerbek mellé állt, amikor azok kiléptek az intézményekből.

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint "tektonikus változások történtek a szerbek kivonulásával", és felelősségteljes viselkedésre van szükség a béke megőrzése érdekében. Véleménye szerint a koszovói vezetés ezzel az intézkedéssel is Szerbiát akarja provokálni.

Novembertől a Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat, hanem koszovóira kell őket cserélniük. Albin Kurti koszovói miniszterelnök eredetileg augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést,

az Egyesült Államok közbenjárására azonban előbb szeptember elsejére, majd november elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését.

Az intézkedésről szóló hír július végén felháborodást keltett a Koszovó északi részén élő szerbek körében, akik úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében. A halasztás hírére később eltávolították őket, de a helyzet továbbra is feszült maradt.

Albin Kurti október végén bejelentette, nem halasztja el a rendszámtáblacserét annak ellenére, hogy nyugati partnerei azt kérték, adjon még tíz hónapot a helyi szerbeknek. Végül úgy döntött, hogy fokozatosan, jövő áprilissal bezárólag vezeti ki a Szerbiában kiadott rendszámokat, a figyelmeztetések azonban már megkezdődtek.

Erre válaszul Szerbia készenlétbe helyezte a hadseregét, valamint növelte a harckészültséget, az indoklás szerint azért, hogy a katonaság minden esetleges feladatra azonnal válaszolni tudjon. Milos Vucevic védelmi miniszter kedden a belgrádi Pink Televízióban arról beszélt, hogy a koszovói szerbek kivonulása nem végleges, ők voltaképpen csak felfüggesztették a munkájukat mindaddig, amíg Koszovó nem teljesíti a brüsszeli megállapodásban foglaltakat.

A szerbek a kilenc éve aláírt megállapodás legfontosabb pontjának a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalakítását tartják, ennek létrehozását azonban Pristina folyamatosan elhalasztja.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két ország között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd uniós közvetítéssel, ám nagyobb előrelépés azóta sem történt.