Közleményt adott ki az uniós szankciós politikáról az Európai Bizottság. Ebben – a bizottságtól eléggé szokatlan módon – azokat kritikákat veszik sorra, amelyeket a magyar kormány rendszeresen hangoztat az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt hozott intézkedésekkel kapcsolatban, és amiről a napokban nemzeti konzultációt indított.

• Az első pontban azt tisztázza az Európai Bizottság, hogy kik döntöttek a szankciók bevezetéséről.

Az Oroszországgal szembeni szankciókat az Európai Tanács keretében egyhangúlag fogadta el a 27 tagállam. Így

mind a 27 kormány – köztük Magyarország kormánya is – rész vett a szankciók elfogadásában, és kifejezett jóváhagyását adta azokhoz

– írják. Jelenleg mind a 27 tagállam – köztük Magyarország is – részese ezeknek a szankcióknak. A szankciók elfogadását a tagállamokkal hosszú heteken át folytatott előzetes egyeztetések és előkészületek előzték meg, így azok nem jelenthetnek meglepetést.

• Mire szolgálnak a szankciók, és hogyan fejtik ki hatásukat? – jön az újabb pont.

Az Ukrajnában zajló agresszív háborút Oroszország indította, amikor provokáció nélkül megtámadta békés szomszédját.

Az EU és szövetségesei által bevezetett szankciók nyomást gyakorolnak Oroszországra, hogy véget vessen az agresszív háborúnak, amely leírhatatlan pusztítást és szenvedést okoz Ukrajnában, és sok ártatlan civil áldozatot követel.

A szankciók célja, hogy aláássák Oroszország képességét az Ukrajna elleni háború folytatására, és gyengítsék technológiai képességeit.

A szankciók már most is jelentős hatást gyakorolnak Oroszországra. Teljes erejüket közép- és hosszú távon fejtik csak ki igazán.

• Oroszország energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe volna? – teszik fel az újabb kérdést.

Nem – válaszolják. Kölcsönös függőségről beszélhetünk. Oroszország energiaexportjának hatalmas része irányult az EU-ba, és az uniós energiaimportból származó bevételek döntő fontosságúak az orosz költségvetés számára – írja az Európai Bizottság.

"Szankciókat azok szoktak kivetni, akiknek erőfölényük van. De hogy az energiatörpe vessen ki szankciót az energiaóriásra, ez szokatlan" – mondta Orbán Viktor két hete a Kossuth rádióban.

Az EU eddig valóban az orosz energiaexport egyik fő célállomása volt – áll a közleményben. Az energia tavaly az Oroszországból származó uniós import 62 százalékát tette ki (ez 99 milliárd eurónak felel meg).

Gázimportunkat a tavalyi 45 százalékról 2022 szeptemberéig mindössze 14 százalékra csökkentettük. Oroszország nem irányíthatja át Európát célzó energiaszállítását teljes mértékben a világ más részeire – az Ázsiába vezető csővezetékek kapacitása korlátozott, és Oroszországnak jelentős kedvezményt kell adnia a világ más részein lévő vásárlóinak.

Ennek köszönhetően kezd megfogyatkozni Oroszország háborús kasszája, hiszen az olaj- és gázexport együttesen Oroszország állami bevételeinek csaknem felét teszi ki.

• Újabb kérdés: mi okozza valójában a magas földgázárakat?

Vlagyimir Putyin orosz elnök már évek óta fegyverként használja Oroszország energiaforrásait. Az árakat Putyin gázpiaci manipulációja hajtotta fel.

A Gazprom augusztusban szándékosan korlátozta a gázellátást – a nagykereskedelmi gázárak a magasba szöktek.

A Gazprom már a háború kezdete előtt sem töltötte fel az európai gáztárolóit.

Erről ábrát is közöltek:

• A szankciók veszélyeztetnék az élelmiszer-ellátást? – teszi fel a kérdést az Európai Bizottság.

Az orosz élelmiszerre és műtrágyára nem vonatkoznak szankciók. Az EU sokat tett azért, hogy megszüntesse az ukrán gabonaexport orosz blokádját. Szolidaritási folyosóink mintegy 13,2 millió tonna gabona Ukrajnából való elszállítását segítették elő, lehetővé téve, hogy e gabona eljusson azokba a régiókba, amelyek számára ez létfontosságú – írják.

A magas élelmiszerárakat más tényezők okozzák, konkrétan Oroszország háborúja, az exportkorlátozások, a felhalmozás stb.

Az Ukrajna helyzetét destabilizáló orosz intézkedések miatt elfogadott uniós

szankciók egyike sem irányul semmilyen módon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek (köztük a búzának és a műtrágyának) a harmadik országok és Oroszország közötti kereskedelmére.

Oroszország agresszív háborúja sodorta veszélybe a világ élelmezésbiztonságát, és nehezítette meg a legkiszolgáltatottabbak életét. Tovább fokozta a meglévő geopolitikai feszültségeket és válságokat, például a Covid19 és az éghajlatváltozás kapcsán. Oroszország véget vethetne ennek, ha befejezné az Ukrajna elleni agresszióját.

A közlemény végén hasznos linkeket (magyar nyelvű tartalmakkal) tettek közzé:

• itt arról lehet olvasni, milyen uniós szankciókat léptettek életbe,
• ezen a helyen a leggyakoribb szankciókkal kapcsolatos kérdésekre gyűjtötték össze a válaszokat,
• itt pedig arról találni információt, hogy milyen esetekben vet ki szankciókat az Európai Unió.