Infostart.hu
eur:
352.13
usd:
306.8
bux:
137932.78
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
Olaf Scholz német kancellár beszél a berlini kancellária épületében tartott sajtótájékoztatón 2022. szeptember 4-én. A kancellár bejelentette, hogy a német szövetségi kormány 65 milliárd eurós csomagot állított össze az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Olaf Scholz: "keresztesháborút" folytat a liberális demokrácia ellen Vlagyimir Putyin

A német kancellár szerint, az Ukrajna elleni háború egy szélesebb hadművelet, a liberális demokrácia elleni putyini "keresztesháború" része.

Olaf Scholz erről egy berlini konferencián beszélt. A szociáldemokrata politikus a haladó szellemiségű kormányzás ügyeiről szóló, Progressive Governance Summit című tanácskozáson sugárzott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a tekintélyelvű és a jobboldali populista politika már hosszabb ideje erősödik. "A liberális demokrácia évek óta támadás alatt áll, kívülről és belülről is".

Mint mondta, ez a folyamat "egészen új szintet ért el", amikor Vlagyimir Putyin rárontott Ukrajnára és világossá tette, hogy támadása nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy "keresztesháború" része, amely a liberális demokrácia, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a szabadság és a haladás, "az életmódunk, és ahogy Putyin mondja, a kollektív Nyugat, vagyis mindannyiunk ellen" irányul.

"Ez az, amiért Ukrajnának győznie kell"

- fejtette ki a német kancellár.

Aláhúzta, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverrel, valamint a gazdasági, a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtás eszközei révén, méghozzá "amíg csak szükséges".

A felvételről bejátszott köszöntő után tartott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter elmondta, hogy az eddiginél jóval keményebb szavak Olaf Scholztól nem jelentenek alapvető változást, mert a kancellár évek óta tudja, hogy Vlagyimir Putyin "ellenségnek" tartja a Nyugatot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a német külpolitikának változnia kell, "fel kell nőnie" az új feladatokhoz.

Schmidt a többi között arról is szólt: komoly eredmény, hogy az ENSZ Közgyűlése a világszervezet 143 tagállamának egyetértésével ítélte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, de nehéz fenntartani ezt a széles koalíciót, mert "nagyon erős az orosz érvelés, miszerint a nyugati szankciók okozzák a drágulást".

Azzal a hónapok óta tartó vitával kapcsolatban, hogy Németországnak modern, hazai, német gyártású páncélozott harci járművekkel is támogatnia kellene az ukrán hadsereget, a kancelláriaminiszter a kormány elutasító álláspontját indokolva rámutatott, hogy egyetlen nyugati állam sem szállít ilyen járműveket a hazai gyártású modellek közül, vagyis Németország egyáltalán nincs egyedül. A tartózkodást egyebek mellett az indokolja, hogy nehéz megszervezni a karbantartást, Oroszország pedig alkalmat szerezne a legfejlettebb nyugati hadiipari technológiák tanulmányozására, ha elfogna ilyen járműveket, amelyeket ráadásul a propagandájában is felhasználhatna - fejtette ki a német kancelláriaminiszter.

Címlapról ajánljuk
Szombaton várhatóan hőségriasztást rendelnek el – kormányzati tájékoztató percről percre
Cikkünk frissül

Szombaton várhatóan hőségriasztást rendelnek el – kormányzati tájékoztató percről percre

Szombaton várhatóan hőségriasztást rendelnek el, mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos. Míg Magyar Péter Brüsszelbe utazott az EU-csúcsra, Budapesten kormányzati tájékoztatót tartanak a hétközi kormányülés eseményeivel kapcsolatban, a kormányszóvivők tájékoztatnak a döntésekről, Vitézy Dávid is jelen van. Tartson velünk percről percre.

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Brutális támadás alatt Moszkva, ballisztikus rakétákat lőttek ki Kijevre – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Brutális támadás alatt Moszkva, ballisztikus rakétákat lőttek ki Kijevre – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Oroszország mára virradóra több hullámban lőtt ki ballisztikus rakétákat és drónokat Kijevre. Az ukrán fővárosban először helyi idő szerint hajnali fél 1 körül lehetett hallani robbanásokat a Kyiv Independent szerint. A héten ez volt a második orosz csapássorozat Kijev ellen. Ukrajna mindeközben masszívan tűz alá vette Moszkvát, ez volt a legnagyobb dróntámadás az orosz főváros ellen az elmúlt két évben. Moszkva délkeleti részén, a Kapotnya nevű kerületben lévő olajfinomítónál lángokról és felszálló füstről érkeztek beszámolók. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közölte, az orosz légvédelem 180 drónt semmisített meg. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×