Olaf Scholz: "keresztesháborút" folytat a liberális demokrácia ellen Vlagyimir Putyin

Olaf Scholz erről egy berlini konferencián beszélt. A szociáldemokrata politikus a haladó szellemiségű kormányzás ügyeiről szóló, Progressive Governance Summit című tanácskozáson sugárzott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a tekintélyelvű és a jobboldali populista politika már hosszabb ideje erősödik. "A liberális demokrácia évek óta támadás alatt áll, kívülről és belülről is".

Mint mondta, ez a folyamat "egészen új szintet ért el", amikor Vlagyimir Putyin rárontott Ukrajnára és világossá tette, hogy támadása nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy "keresztesháború" része, amely a liberális demokrácia, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a szabadság és a haladás, "az életmódunk, és ahogy Putyin mondja, a kollektív Nyugat, vagyis mindannyiunk ellen" irányul.

"Ez az, amiért Ukrajnának győznie kell"

- fejtette ki a német kancellár.

Aláhúzta, hogy Németország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverrel, valamint a gazdasági, a pénzügyi és a humanitárius segítségnyújtás eszközei révén, méghozzá "amíg csak szükséges".

A felvételről bejátszott köszöntő után tartott pódiumbeszélgetésen Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszter elmondta, hogy az eddiginél jóval keményebb szavak Olaf Scholztól nem jelentenek alapvető változást, mert a kancellár évek óta tudja, hogy Vlagyimir Putyin "ellenségnek" tartja a Nyugatot. Ugyanakkor az is igaz, hogy a német külpolitikának változnia kell, "fel kell nőnie" az új feladatokhoz.

Schmidt a többi között arról is szólt: komoly eredmény, hogy az ENSZ Közgyűlése a világszervezet 143 tagállamának egyetértésével ítélte el a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, de nehéz fenntartani ezt a széles koalíciót, mert "nagyon erős az orosz érvelés, miszerint a nyugati szankciók okozzák a drágulást".

Azzal a hónapok óta tartó vitával kapcsolatban, hogy Németországnak modern, hazai, német gyártású páncélozott harci járművekkel is támogatnia kellene az ukrán hadsereget, a kancelláriaminiszter a kormány elutasító álláspontját indokolva rámutatott, hogy egyetlen nyugati állam sem szállít ilyen járműveket a hazai gyártású modellek közül, vagyis Németország egyáltalán nincs egyedül. A tartózkodást egyebek mellett az indokolja, hogy nehéz megszervezni a karbantartást, Oroszország pedig alkalmat szerezne a legfejlettebb nyugati hadiipari technológiák tanulmányozására, ha elfogna ilyen járműveket, amelyeket ráadásul a propagandájában is felhasználhatna - fejtette ki a német kancelláriaminiszter.