eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Az orosz vizsgálóbizottság által közreadott videofelvételről készített képen a bizottság munkatársai a Krími híd megsérült részénél 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Legalább három ember életét vesztette, az útpálya érintett szakasza beomlott, a vasúti hídon egy tartálykocsikból álló szerelvény kigyulladt.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz vizsgálóbizottság

Elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy teherautó robbant a Krími hídon

A balesetről számos videó napvilágot látott, és némelyik alapján egyes szakértők azt állították, nem tűnik valószínűnek az oroszok által közölt forgatókönyv.

A robbanásban legalább hárman meghaltak, mert a járművükkel a vízbe zuhantak – közölték az orosz hatóságok, amelyek szerint egy teherautó robbant fel az Oroszországot és az általa 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetet összekötő kercsi hídon. A detonáció miatt beszakadt a járművek által használt híd, és megsérült a vasúti vonal, amelyen kiégett egy szerelvény több üzemanyagszállító vagonja.

Egyes elméletek szerint nem egy jármű, inkább egy hajó okozhatta a detonációt. Mint a hvg.hu idézte, a Sky News megszólaltatott egy szakértőt, aki úgy értékelt, hogy ha valóban a jármű robbant volna fel, akkor fel kellett volna dobódnia a magasba, és nem oldalról-alulról jött volna a robbanás. Emellett a hidakat úgy tervezik, hogy az ilyenfajta baleseteknek ellenálljanak. Szerinte vagy egy olyan nagy hatóerejű rakéta lehetett, amilyennel tudomásunk szerint nem rendelkeznek az ukránok, vagy a különleges erők művelete, ami során alulról robbantották fel a hidat. Akárhogy is, jelentős csapásként lehet értékelni.

A rakéta-elméletet azonban cáfolta egy, a BBC-nek nyilatkozó robbantási szakértő. Ő úgy vélte, a robbantás profi szabotázs lehetett, és láthatóan nem rakétával támadtak a hídra, nem is a teherautó robbant fel, hanem szerinte alulról robbantották egyszerre a közúti és a vasúti hidat, kódolt rádiójellel. Mások azt emelték ki ezzel kapcsolatban, hogy a robbanás előtt feltűnt pár hullám a híd alatt - az alábbi felvételt az egyik térfigyelő kamera felvételéből vágták ki (és lelassították).

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója mindemellett úgy látja, hogy "orosz nyomon" kell elindulni. Az elnöki hivatal honlapján közzétett állásfoglalásában azt írta, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra. Elmélete szerint a történtek az orosz hadsereg és az FSZB közti hatalmi harcra utalnak.

(A nyitóképen: Az orosz vizsgálóbizottság által közreadott videofelvételről készített képen a bizottság munkatársai a Krími híd megsérült részénél 2022. október 8-án.)

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×