Infostart.hu
eur:
383.49
usd:
329.5
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Vlagyimir Putyin orosz elnök telekonferencia keretében tartott tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlben 2022. augusztus 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Pavel Birkin

Ukrajna magára maradt a háborús különbíróság ötletével

Ukrajna nyugati szövetségesei jövőbeli orosz kapcsolataik miatt aggódhatnak, vélekednek a hivatalos szervek.

"Ilyen a nagypolitika. Egyfelől az országok nyilvánosan elítélik az agressziót, másfelől úgy csapják be maguk mögött az ajtót, hogy azért a lábfejüket a biztonság kedvéért a résbe teszik" – fogalmazott Andrij Szmirnov, az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője, aki az ország nemzetközi bíróság létrehozására irányuló erőfeszítéseit vezeti.

Szmirnov szerint szövetségeseik igyekeznek a diplomáciai megoldásoknak teret hagyni, de ők már tudják, hogy az Oroszországgal kötött megállapodások annyit sem érnek, mint a papír, amelyre felírják őket – írja a The Guardian.

Amerika is tétovázik

Minderről azt követően beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök hétfőn úgy nyilatkozott, Oroszországot nem kellene a terrorizmus állami támogatójaként megbélyegezni, amint azt ukrán tisztviselők és egyes amerikai politikusok szorgalmazták. Oroszország korábbi nyilatkozata szerint ez olyan fordulópontot jelentene, ahonnan nincs már visszaút.

Az ukrán tisztviselők április óta próbálják meggyőzni nyugati szövetségeseiket, hogy hozzanak létre egy bíróságot, amely Oroszország felső vezetését vonná felelősségre agresszió bűntettében Ukrajna lerohanásáért.

Az agressziót a nemzetközi jog a legfőbb bűncselekménynek tekinti, mert a határok átlépése nélkül egy invázió során nem követtek volna el későbbi háborús bűnöket.

Eddig csak a balti államok és Lengyelország értettek egyet a bíróság létrehozásának igényével – pedig ennél szélesebb körű támogatásra számítottak. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint a nyugati világ többi részének támogatására is számít Ukrajna. Liz Truss új brit miniszterelnök korábban, külügyminiszterként úgy nyilatkozott, fontolóra venné a bíróság létrehozásának támogatását. Az Európai Tanács szeptember 13-án tárgyalja az ügyet.

Senki sem erőlteti a bíróság létrehozását az ukránokon kívül

Egy brüsszeli eseményen Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij főtanácsadója feltette a kérdést, hogy miért késlekedik a bíróság létrehozása, illetve megfogalmazta azt az érzést is, hogy egyes európai politikusok azt gondolhatják, a Nemzetközi Törvényszék (ICC) elegendő az ügy tárgyalására.

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa ugyanezen az eseményen azt mondta, hajlandó ennek a bíróságnak a létrehozásáról tárgyalni, ugyanakkor főként arról beszélt, hogyan tudja az EU Ukrajnát segíteni abban, hogy az ICC elé vihető háborús bűnöket összegyűjtse. Ukrajna azonban egy

külön e célra létrehozott bíróság megalakítását szorgalmazza.

A nyugati országok nem mutatnak túl nagy lelkesedést az oroszok felelősségre vonásában: Putyin és más felső vezetők felelősségre vonása ugyanis végleg elvágná a diplomáciai szálat az országok között.

"Ez olyan, mintha a koncentrációs táborok igazgatóit bíróság elé állítanánk, de Hitlert és csapatát szabadon engednénk" – mondta Oleh Gavris, Szmirnov csapatának tagja az elnöki hivatalban.

Az ukrán tisztviselők szerint az ügy nem igényelne hosszadalmas vizsgálatokat, egyszerű mechanizmusként tenné felelősségre vonhatóvá a Kreml döntéshozóit. Az agresszió tényét az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel elfogadta és az Európai Parlament határozata is támogatta, valamint Putyin és köre is többször elismerte.

Egyes államok azért vonakodnak csatlakozni a bíróság támogatóinak köréhez, mert Putyint távollétében tudnák csak az elé állítani, Szmirnov szerint azonban így sem csak szimbolikus lenne az ítélet. Ha ugyanis Vlagyimir Putyint elítélik, az szűkíti mozgáskörét.

"Ha Putyin köre leszűkül Észak-Koreára és Szíriára, az nagyon jó lesz, és ha nemzetközi bűnözőként megbélyegezve meghal a saját hazájában, az konkrét büntetés" – vélekedett Szmirnov.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

NATO felé kilőtt iráni rakétát semmisítettek meg

Az észak-atlanti katonai szövetség légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország felé tartott – közölték Ankarában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×