eur:
411.21
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök telekonferencia keretében tartott tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlben 2022. augusztus 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Pavel Birkin

Ukrajna magára maradt a háborús különbíróság ötletével

Ukrajna nyugati szövetségesei jövőbeli orosz kapcsolataik miatt aggódhatnak, vélekednek a hivatalos szervek.

"Ilyen a nagypolitika. Egyfelől az országok nyilvánosan elítélik az agressziót, másfelől úgy csapják be maguk mögött az ajtót, hogy azért a lábfejüket a biztonság kedvéért a résbe teszik" – fogalmazott Andrij Szmirnov, az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője, aki az ország nemzetközi bíróság létrehozására irányuló erőfeszítéseit vezeti.

Szmirnov szerint szövetségeseik igyekeznek a diplomáciai megoldásoknak teret hagyni, de ők már tudják, hogy az Oroszországgal kötött megállapodások annyit sem érnek, mint a papír, amelyre felírják őket – írja a The Guardian.

Amerika is tétovázik

Minderről azt követően beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök hétfőn úgy nyilatkozott, Oroszországot nem kellene a terrorizmus állami támogatójaként megbélyegezni, amint azt ukrán tisztviselők és egyes amerikai politikusok szorgalmazták. Oroszország korábbi nyilatkozata szerint ez olyan fordulópontot jelentene, ahonnan nincs már visszaút.

Az ukrán tisztviselők április óta próbálják meggyőzni nyugati szövetségeseiket, hogy hozzanak létre egy bíróságot, amely Oroszország felső vezetését vonná felelősségre agresszió bűntettében Ukrajna lerohanásáért.

Az agressziót a nemzetközi jog a legfőbb bűncselekménynek tekinti, mert a határok átlépése nélkül egy invázió során nem követtek volna el későbbi háborús bűnöket.

Eddig csak a balti államok és Lengyelország értettek egyet a bíróság létrehozásának igényével – pedig ennél szélesebb körű támogatásra számítottak. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint a nyugati világ többi részének támogatására is számít Ukrajna. Liz Truss új brit miniszterelnök korábban, külügyminiszterként úgy nyilatkozott, fontolóra venné a bíróság létrehozásának támogatását. Az Európai Tanács szeptember 13-án tárgyalja az ügyet.

Senki sem erőlteti a bíróság létrehozását az ukránokon kívül

Egy brüsszeli eseményen Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij főtanácsadója feltette a kérdést, hogy miért késlekedik a bíróság létrehozása, illetve megfogalmazta azt az érzést is, hogy egyes európai politikusok azt gondolhatják, a Nemzetközi Törvényszék (ICC) elegendő az ügy tárgyalására.

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa ugyanezen az eseményen azt mondta, hajlandó ennek a bíróságnak a létrehozásáról tárgyalni, ugyanakkor főként arról beszélt, hogyan tudja az EU Ukrajnát segíteni abban, hogy az ICC elé vihető háborús bűnöket összegyűjtse. Ukrajna azonban egy

külön e célra létrehozott bíróság megalakítását szorgalmazza.

A nyugati országok nem mutatnak túl nagy lelkesedést az oroszok felelősségre vonásában: Putyin és más felső vezetők felelősségre vonása ugyanis végleg elvágná a diplomáciai szálat az országok között.

"Ez olyan, mintha a koncentrációs táborok igazgatóit bíróság elé állítanánk, de Hitlert és csapatát szabadon engednénk" – mondta Oleh Gavris, Szmirnov csapatának tagja az elnöki hivatalban.

Az ukrán tisztviselők szerint az ügy nem igényelne hosszadalmas vizsgálatokat, egyszerű mechanizmusként tenné felelősségre vonhatóvá a Kreml döntéshozóit. Az agresszió tényét az ENSZ közgyűlése elsöprő többséggel elfogadta és az Európai Parlament határozata is támogatta, valamint Putyin és köre is többször elismerte.

Egyes államok azért vonakodnak csatlakozni a bíróság támogatóinak köréhez, mert Putyint távollétében tudnák csak az elé állítani, Szmirnov szerint azonban így sem csak szimbolikus lenne az ítélet. Ha ugyanis Vlagyimir Putyint elítélik, az szűkíti mozgáskörét.

"Ha Putyin köre leszűkül Észak-Koreára és Szíriára, az nagyon jó lesz, és ha nemzetközi bűnözőként megbélyegezve meghal a saját hazájában, az konkrét büntetés" – vélekedett Szmirnov.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×