Az elmúlt hetekben leginkább az atomerőművet ért tüzérségi támadásokról szóló hírek borzolták a kedélyeket, több belövés is érte az erőmű területét, amelyek következtében, egyebek közt, a hidrogénfeldolgozó üzem is megsérült, de a kiégett üzemanyagok tárolója közelében is robbant egy gránát és az erőmű két távvezetéki kapcsolatát is elveszítette – értékelte a helyzetet Aszódi Attila.

A műegyetem tanárát a legjobban az aggasztotta, hogy a támadásokkal a két szemben álló fél egymást vádolta. Ráadásul mind az oroszok, mind az ukránok azt hangoztatták, hogy a létesítmény óriási veszélyben van. Aszódi Attila szerint ezzel valójában nem is egymást, hanem sokkal inkább Európát fenyegették, méghozzá azzal, hogy a csernobilihoz hasonló baleset történhet Zaporizzsjában is.

Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy nukleáris ipar nagyon régóta szigorúan szabályozottan és tapasztalatokkal alátámasztott rendelkezések alapján működik. Ezek értelmében

mielőbb le kellene állítani Zaporizzsjában mind a hat blokkot

– vélekedett a nukleáris szakértő. Az oroszok és az ukránok vannak a helyszínen, ők látják a valós helyzetet, márpedig ha mind a két fél úgy ítéli meg, hogy ennyire komoly a veszély, akkor azonnal le kellene állítani a reaktorokat. Ennek az lenne a legnagyobb előnye, hogy a blokkokban rendkívüli módon lecsökkenne a radioaktivitás szintje, így pedig sokkal könnyebben lehetne kezelni a kialakult helyzetet, ha tényleg történne valamilyen baj.

A BME tanára azt is fontosnak tartaná, ha az ukránok visszavonnák a blokkok üzemeltetési engedélyét. Erre minden okuk meglenne, hiszen a hírekből az derült ki, hogy az oroszok nagy mennyiségű robbanóanyagot vittek az erőműbe és tüzérségi eszközöket telepítettek oda. Márpedig, ahogy fogalmazott: „Nem ilyen körülményekre méretezték a blokkokat.”

Aszódi Attila emlékeztetett rá, hogy az erőmű üzemeltetési feltételei, a katonai megszállás miatt, olyan mértékben változtak, ami mindenképpen indokolná a blokkok üzemeltetési engedélyének a visszavonását.

Ugyanilyen indok lehet az engedélyek bevonására az is, ha az ukránok úgy látják, hogy az erőműben lévő orosz szakemberek befolyással lehetnek az üzemeltetésre. Mert ez alapjaiban változtathatja meg az üzem szervezeti felépítését, ami ugyancsak igazolhatná engedélyek visszavonását – hangoztatta a nukleáris biztonsági szakember.

Arra is emlékeztetett, hogy annak idején, a fukusimai baleset után, minden európai atomerőműben elvégeztek egy úgynevezett „stressztesztet”. Most is egy ilyen vizsgálatra lenne szükség ahhoz, hogy megállapítsák: a zaporizzsjai létesítmény is biztonságosan működtethető-e.

Egy ilyen vizsgálat elvégzéséhez persze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársainak is a helyszínre kellene utazniuk. Aszódi Attila ezt rendkívül fontosnak tartaná, mert csak így szerezhetne a nemzetközi nukleáris szakma pontos és hiteles képet arról, hogy milyen állapotok uralkodnak Zaporizzsjában.

Viszont határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy létrejöhetne-e még egy, a csernobilihoz hasonló katasztrófa. Szerinte ennek legfőbb oka az, hogy Zaporizzsjában teljesen más típusúak a reaktorok, mint a csernobiliak. Ezért nem is alakulhatna ki olyan nagyságú és akkora radioaktív kibocsátással járó baleset, mint Csernobilban – közölte Aszódi Attila. A mérési technikák is sokat finomodtak, így egy esetleges balesetet követően még Magyarországon is lehetne érzékelni a radioaktivitás megemelkedett szintjét.

„Zaporizzsjában azonban nem történhet olyan radioaktív kiszivárgás, ami miatt Magyarországon intézkedéseket kellene tenni az emberek védelmére” – nyugtatott meg mindenkit Aszódi Attila.