Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Tálib fegyveres az Ajmán az-Zaváhíri elleni merénylet helyszínén Kabulban 2022. augusztus 2-án. Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet vezetőjét július 31-én egy amerikai dróntámadás megölte. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) likvidálta.
Nyitókép: MTI/EPA

Néztek egy nagyot a tálibok az al-Kaida-vezért megölő dróntámadáson

Az Afganisztánt vezető tálibok legalábbis csütörtökön bejelentették, hogy nyomozást folytatnak azzal az amerikai állítással kapcsolatban, mely szerint Ajmán az-Zaváhírit, az al-Káida terrorszervezet vezetőjét amerikai dróntámadásban ölték meg a hétvégén Kabulban.

A tálib vezetés a közleményben kitartott álláspontja mellett: "nem volt tudomása (a terrorista vezér) afganisztáni tartózkodásáról".

Ez a nyilatkozat volt az első eset, hogy a tálib vezetés megszólalt a vasárnapi dróntámadással kapcsolatban, amelyben a terrorszervezet vezetője életét vesztette egy olyan ház erkélyén, amely hatóságilag védett volt, és amely amerikai tisztségviselők szerint egy magas rangú tálib vezetőhöz köthető.

Ajmán az-Zaváhíri amerikai likvidálása nyomán tovább romlott a már eleve feszült viszony a tálibok és a Nyugat között, különösen annak fényében, hogy Kabulnak sürgősen nagy mennyiségű készpénzre van szüksége az afganisztáni "gazdasági katasztrófa" kezeléséhez, amely az amerikai csapatok egy évvel ezelőtti kivonását követte.

A tálibok az amerikai féllel kötött 2020-as dohai megállapodásban vállalták, hogy nem fogadnak be és nem rejtegetnek al-kaidás terroristákat vagy olyan embereket, akik fenyegetik az Egyesült Államokat.

A csütörtöki nyilatkozatban a tálibok az ezzel kapcsolatos aggodalmakat igyekeztek szétoszlatni. Állításuk szerint "utasították a nyomozó és hírszerző hivatalokat, hogy folytassanak alapos és átfogó nyomozást a fent említett események különböző aspektusaival kapcsolatban".

A nyilatkozat biztosítéknak szánt kijelentéseket is tartalmazott a Nyugat számára, többek között azt, hogy "Afganisztán területéről semmiféle veszély nem leselkedik más országokra, így az Egyesült Államokra sem".

Leszögezték: a tálibok a dohai megállapodás végrehajtását akarják.

A múlt évszázadban még zömmel öreg épületekből álló Sirpur kerület lakóit felverte álmukból a vasárnap kora hajnali légicsapás. A kerületet házait 2003-ban teljesen ledózerolták, hogy luxuslakásokat építsenek a helyükön a Nyugat által támogatott afganisztáni kormányzat és a nemzetközi segélyszervezetek tisztségviselői számára.

A 2021. augusztusi amerikai katonai kivonulást követően a tálib vezetés magas rangú tagjai költöztek be a kerület elhagyott lakásainak egy részébe.

Amerikai tisztségviselők szerint az al-Káida vezetője Szirádzsuddín Hakkáni tálib belügyminiszter egyik fő tanácsadójának lakásában tartózkodott. Hakkáni a tálibok egyik helyettes vezetője, aki a mozgalom egyik erős frakciójának, az úgynevezett Hakkáni-csoportnak az irányítója.

A Hakkáni-hálózat egy afganisztáni iszlám lázadó csoport, amely az azonos nevű család köré épült. A hálózat az 1980-as években a megszálló szovjet csapatok ellen harcolt, majd az elmúlt 20 évben az amerikaiak által vezetett NATO-csapatok és az afgán kormányzat ellen küzdött.

Az Egyesült Államok kormánya továbbra is fenntartja a 10 millió dolláros (3,9 milliárd forint) vérdíjat Szirádzsuddín Hakkáni elfogásáért, akit az amerikai csapatok és afgán polgári lakosság ellen elkövetett támadások miatt keresnek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×