eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Berlin, 2015. február 11.Gerhard Schröder volt német kancellár részt vesz Richard von Weizsäcker volt német államfő hivatalos búcsúztatásán a berlini székesegyházban 2015. február 11-én. A konzervatív politikus, aki az egykori Nyugat-Németország hatodik, és az újraegyesített Németország első államfője volt, 2015. január 31-én, 94 éves korában hunyt el. (MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber)
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Markus Schreiber

Kitart Vlagyimir Putyin mellett a volt német kancellár

Az ukrajnai orosz háború ellenére Gerhard Schröder egykori német kancellár továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Vlagyimir Putyinna. Az orosz államfővel való barátságtól az sem tántorítja el, hogy hazájában és pártjában, a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) emiatt számos támadás és retorzió érte, sőt folyamatban van kizárása a pártból.

Egy hétvégi lapinterjúban a 78 éves Gerhard Schröder hangsúlyozta, hogy nem hajlandó megszakítani több évtizedes jó kapcsolatait Putyinnal, akit a négy és fél hónapja tartó háború fő felelősének, illetve kirobbantójának tartanak.

Továbbra is beszélni kívánok az orosz elnökkel - fogalmazott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Gerhard Schröder, aki 1998-tól hét évig volt Németország kancellárja, 2005-ben pedig Angela Merkelnek volt kénytelen átadni a stafétabotot.

Választási veresége után az üzleti életbe nyergelt át, és elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában. Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.

Orosz kapcsolatait és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő barátságát hazájában akkor elégelték meg, amikor a volt kancellár egy interjúban védelmébe vette az Ukrajna ellen indított háborút és személy szerint Putyint. Németországot pedig együttműködésre szólította fel Oroszországgal.

Ezt követően sorra vonták meg azokat a kiváltságokat, amelyeket volt kancellárként élvezett. Bundestag-irodáját is "bezáratták".

A szociáldemokrata párt, amelynek ifjú kora óta tagja, kizárási eljárást indított ellene.

A történtek nyomán orosz gazdasági, illetve üzlati kapcsolataival felhagyott.

Schröder ezúttal bírálta az Ukrajnának történő német fegyverszállításokat. Hangsúlyozta, hogy nem hisz a katonai megoldásban.

"A háborút csak diplomáciai tárgyalások tévén lehet befejezni" - fogalmazott a volt kancellár, aki szerint az ukrán katonák, illetve civil lakosság sorsát csakis a diplomácia eszközével lehet megkönnyíteni.

Schröder legutóbb március végén járt Moszkvában, hogy találkozzon a Kreml vezetőjével. Az akkori tárgyalásokra utalva annak a benyomásának adott hangot, hogy Putyin érdekelt a tárgyalásos megoldásban.

Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a tárgyalások mindeddig Ukrajna miatt hiúsultak meg.

Értesülések szerint az SPD a hét közepén kezdi meg a kizárási eljárást Schröder ellen.

A volt kancellár ezzel kapcsolatban korábban azt hangoztatta, hogy nyugalommal szemléli a dolgokat.

"Szociáldemokrata voltam, és az is maradok" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×