Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Gerhard Schröder, korábbi német kancellár és az Északi Áramlat II. földgázvezetéket tervező, építő és üzemeltető konzorcium igazgatóságának elnöke a Bundestag gazdasági és energiaügyi bizottságának az Északi Áramlat II. földgázvezetékről tartott nyilvános meghallgatása előtt Berlinben 2020. július 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Beperelte a német parlamentet az egykori kancellár

Gerhard Schröder nem hagyja magát. A Putyinnal való barátsága miatt a német poltikában szinte számkivetetté vált egykori kancellár ezúttal a Bundestagot perelte be, parlamenti irodáját követelve vissza. Schröder szerint a korábbi kancellároknak járó kiváltságok keretében az iroda használata a megfelelő személyzettel továbbra is megilleti őt.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború nem sok jót hozott Schröder számára sem. Az egykori kancellárt – aki 1998 és 2005 között állt az akkori német kormány élén – nemcsak saját pártja ítélte el az orosz elnökkel fenntartott szoros kapcsolatai miatt, hanem a többi párt, sőt az Európai Parlament is kikelt ellene.

Schröder az aktív politizálással már régóta felhagyott, és az üzleti életbe nyergelt át.

Elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj-, és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnöke lett.

Ezektől a tisztségeitől a háború után megvált ugyan, de több ízben is leszögezte, hogy nem hajlandó szakítani Vlagyimir Putyinnal.

A Bundestag illetékes bizottsága még májusban megvonta tőle parlamenti irodájának használati jogát is, azt a kiváltságot, amely a korábbi kancellároknak, most például Angela Merkelnek jár.

Az iroda, illetve a személyzet fenntartása az adófizetőknek évente több mint 400 ezer euróba került.

Az indoklás akkor nem említette a volt kancellár oroszbarátságát, hanem meglehetősen homályosan arra hivatkozott, hogy Schröder nem tett eleget az iroda működtetésével kapcsolatos kötelezettségeinek.

Saját pártjában, a Német Szociáldemokrata Pártban is a vádlottak padjára került, és kizárási eljárás indult ellene. Az ügyében első fokon eljáró testület azonban a napokban úgy döntött, hogy – egyelőre – nem zárják ki őt a pártból.

Az erről szóló határozat szerint Gerhard Schröder orosz cégekben betöltött tisztségei nem sértik a párt alapszabályát, ezért nincs ok párttagságának megszüntetésére vagy fegyelmi intézkedésre.

A volt kancellár ezek után döntött úgy, hogy pert indít a parlament ellen. A berlini közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszában a Bundestag májusi döntését jogellenesnek nevezte. Michael Nagel személyében neves büntetőjogi ügyvédet is fogadott, aki annak idején a korrupciós vádak miatt lemondásra kényszerült volt köztársaság elnököt, Christian Wulffot képviselte.

Nagel szerint a májusi parlamenti döntés egy demokratikus jogállamban nem állhatja meg a helyét.

A 78 esztendős Schröder egyébként kapja 8300 eurós nyugdíját, és volt kancellárként a személyes védelem továbbra is jár neki.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×