Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Svájc nem ért egyet a befagyasztott orosz vagyon lefoglalásával

Az ukrán tervek szerint akár 500 milliárd dollár befagyasztott orosz vagyont foglalnának le a háború sújtotta ország talpra állításának finanszírozására, de az elképzelés határozott ellenállásba ütközött Svájcban, az Ukrajna talpra állításáról szóló kétnapos nemzetközi konferencia házigazdájában.

Ignazio Cassis svájci elnök elutasította a tervet, mondván, hogy a tulajdonjogok védelme alapvető fontosságú egy liberális demokráciában. Kiemelte egyes vezetők komoly aggályait, miszerint az orosz vagyon elkobzására vonatkozó javaslatok veszélyes precedenst teremtenek, konkrét jogi indoklásra van szükség.

"A tulajdonhoz való jog, a vagyonhoz való jog alapvető jog, emberi jog" – mondta, hozzátéve, hogy ezeket a jogokat meg lehet sérteni, mint ahogyan a világjárvány idején is történt, de csak addig, amíg van jogalap.

Hozzátette, hogy biztosítani kell a polgárok védelmét az államhatalommal szemben, írja a The Guardian

A magántulajdont védeni kell

Svájc egyike a szigorú banktitoktartási törvényekkel rendelkező országnak, amely nem lelkesedik a magántulajdon politikai célú lefoglalásáért. Cassis szerint legitim a vagyonok befagyasztása annak érdekében, hogy tisztázzák a tulajdonjogot, és hogy kiderítsék, van-e ok-okozati összefüggés a háborúval, de a nemzetközi jog szerinti arányosság elvét is figyelembe kell venni.

"A legfontosabb figyelmet az egyének alapvető jogára kell fordítanunk, mert

meghozhatunk egy döntést, ami tökéletes az ukrajnai helyzetre, de megteremthetjük annak lehetőségét is, hogy ugyanezt a döntést sok más lehetőségben is meghozzuk,

amivel sokkal több hatalmat adunk az államoknak, elvonva a polgártól" - mondta.

Vitát kezdeményeznek az elkobzásról

Az ukrán miniszterelnök, Denisz Szmihal elismerte, hogy ez csak a vita kezdete, de nem volt hajlandó visszalépni az elképzeléstől, amelyet a konferencia során többször is hangoztatott.

"Javasoljuk, hogy találjunk egy olyan szabályszerű módot, amely nemzeti és nemzetközi jogszabályokat hoz létre a befagyasztott vagyontárgyak elkobzásának lehetőségére, ha provokálatlan agresszió történik.

Minket ilyen ki nem provokált agresszió ért:

nagyon hangosan fogunk beszélni erről a lehetőségről, mert egy ilyen agresszornak, amely, lerombolja az infrastruktúránkat, az iskoláinkat, a kórházainkat, meg kell fizetnie ezért" - mondta Szmihal.

Azt állította, hogy 300-500 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak világszerte. Cassis a parlamentben húzta az időt a kérdésben, de a szociáldemokraták nyomása alá került, hogy olyan törvényeket vezessenek be, amelyek lehetővé teszik a vagyonelkobzást.

Milliárdokról van szó

Áprilisban a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság bejelentette, hogy

9,7 milliárd svájci frank értékű orosz vagyont fagyasztott be, de azóta a pénz egy részét már felszabadították.

Az egyik vitatott kérdés, hogy a szankciókkal sújtott oligarchák családtagjai milyen mértékben tarthatják meg vagyonukat Svájcban.

Márciusban a svájci bankokat képviselő iparági szervezet, a Svájci Bankszövetség közzétett egy tanulmányt, amelyben becslések szerint 150-200 milliárd svájci frankot tartanak orosz állampolgárok számláin. Tavaly év végén a svájci bankok által az ügyfelek nevében tartott készpénzállomány 7 879 milliárd svájci frank volt, amelynek több mint fele külföldi vagyon volt a bankszövetség szerint.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×